Újrakezdődött a szolfézs. Boni rinyált, hogy nem akar menni; a szünet vagy más kihagyások utáni első napoktól mindig fél (hogy aztán tök lelkesen jöjjön haza).
– Nem akarok menni, nem, nem! Nem megyek!
– De Boni, emlékezz vissza, hogy milyen szuper a szolfézs. Tapsoltok, énekeltek... Tökre szeretted!
– Dehogy mama... soha sem BOLDOGULTAM.
– ??? Pedig mindent értesz... a tanár is azt mondta a múltkor, hogy minden rendben...
– Nem úgy, mama... ott soha nem voltam BOLDOG!
(mondanom sem kell, minden percét élvezte)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése