2017. március 3., péntek

Egy téma, kétféle hozzáállás

Én: Mióta hazajöttünk, a nyári szabikon jár az eszem és azt számítgatom-szervezgetem, hogy miképpen tudnánk a lehető legtöbb időt Magyarországon tölteni (legutoljára októberben voltam, családdal csak nyáron). Múltkor keresgéltem valamit a régi fotók között és a tavaly nyári fényképekre bukkantam. Elöntött a nosztalgia. De jó is volt! És milyen szuper lesz idén, Boni már nem alszik délutánonként, nincs pelusa, csomó mindent fogunk tudni csinálni együtt. Hú, már alig várom a meleget, Budapestet, a magyar kajákat, a szüleim házikóját, azt, hogy lássam a kis Jonatánt, a Duna-partot, a könyvesboltokat, a barátnőket.

Perta: Kénytelenek húsvétkor hazautazni Budapestre, mert már egy éve nem voltak, és nagy a nagyszülői nyomás. A háta közepére kívánja. Ingerülten válaszolgat, ha azt kérdezem, hogy X-szel vagy Y-nal találkozik-e majd. Legszívesebben egyáltalán nem menne Magyarországra, és abban reménykedik, hogy valami közbejön: időjárás, betegség, sürgős tennivalók.

Néha azt gondolom, nem vagyok normális. Néha azt gondolom, Petra nem normális. Miközben tudom, hogy nincs normális ember, azaz, ahogy a példa is mutatja, a normalitás nagyon tág határok között mozog. (Szerencsére!)

8 megjegyzés:

  1. Hát lehet csak simán nem szereti Budapestet.
    Mondjuk ha az ember tartósan külföldön él és minden évben az éves szabiját a hazalátogatásra kell áldoznia nem lehet olyan jó. Nekem 2,5 külföldön töltött év alatt volt egy teljes naptári év hogy nem jöttem haza és csak annyiban hiányzott hogy azokat a dolgokat amiket kint nem tudtam beszerezni csak itthon hogyan szerezzem be, de egyébként nem bántam hogy nem jöhettem haza.

    VálaszTörlés
  2. Tiszta Petra! :)) És mi hiányzott annyira? Nekem most a magyar nyelvű gyerekkönyveken kívül semmi nem jut eszembe.

    (de nem, egyikünk sem szánja az éves összes szabiját Mo-ra)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sokféle általam használt kozmetikai ezt meg azt nem kaptam meg Kanadában, no és persze a vény nélküli gyógyszereket egyiket sem.
      Meg ugye pár szűrővizsgálat amiket itthon ki tudunk még (MÉG) fizetni, kint viszont már magánban megfizethetetlen volt, TB-re meg ott nem szokás szűrni mindenféléket (bár ma már itt sem).
      Nekem mondjuk Kanadában kereken 10 nap szabim volt egy évben. Ott ugyanis ha új munkahelyen kezdtél, mindig a kezdő szabiról indult.
      De azt hiszem hogy nálatok extrán sok szabadság van. (Legalábbis emlékszem azokra a francia kollégáimra akik hivatalosan Párizs alkalmazásában voltak. 25 éves kisfiúk 35 nap szabival...

      Törlés
    2. Két hétre tényleg nem érdemes hazamenni Kanadából.. :( Nekünk tényleg sok szabink van, minden percükért hálát adok a mh-emnek :))

      Törlés
  3. minden esetre örülök, hogy te nem Petra vagy :))))

    VálaszTörlés
  4. :) pedig milyen konnyu lenne ugy az eletem!

    VálaszTörlés
  5. Most én is épp vágyom haza, de a tavalyi tapasztalataim azt mutatják, hogy ha többször megyek 4-5 napra (nem pedig másfél hétre pl.), az sokkal jobb, mert a lényeg így is belefér, és jobban el van oszlatva az évben. Pedig tavaly márciustól augusztusig azt vartam, hogy mikor jön mar el a 13 napos budapesti szabim :D (utána meg nem győztem kilábalni a honvágyból két hónapig)

    VálaszTörlés