2014. február 9., vasárnap

Az alvásról (2.)

Az ösztöneimre és a józan észre hallgatva, meg a lehetőségeket és a korlátokat figyelembe nézve az alábbi kompromisszumos megoldásra jutottunk. Nincs még napirend, fő csapásirányok vannak:

Bonhomme 7 körül ébred először, éhesen. Megszoptatom és visszateszem aludni, mert én még álmos vagyok. 8-9 között ébred újra, türelmetlenkedik, zsinatol, már nagyon ki szeretne jönni az ágyából. Tisztába teszem, átöltöztetem, majd rárakom a játszószőnyegre és innentől kezdve van fél-egy órám, mert Bonhomme ilyenkor magában sikongat és kurjongat (irtó édes). Ez a nap legfixebb programja, szinte mindig így zajlik. 10 körül, amikor már jól megunja, megszoptatom és együtt alszunk a kanapén kb. egy órát (ő a mellkasomon). Ez a része a napnak ISTENI. A fülembe duruzsol a rádió, rajtam szuszog egy kismanó. Ha felébred és még kér, újból adok neki enni, így van reményem arra is, hogy nyugodtan tudok ebédelni (és még én nem akartam igény szerint szoptatni!)

Majdnem minden délután 2-3 körül elviszem sétálni (én sétálok, ő alszik). Itt jól el kell találni azt az időpontot, amikor már emésztett egy kicsit (nem akarom teli gyomorral döcögtetni a babakocsiban), viszont még nem nyűgös (aki próbált már ordító csecsemőt anorákba öltöztetni, az tudja miről beszélek). Ha sikerül, akkor ahogy beteszem a babakocsiba elalszik. Az esetek többségében mire kiérünk az utcára már alszik. Néha előfordul, hogy még az utca végén is nyitva a szeme és/vagy sír, de az még soha nem történt, hogy vissza kellett volna fordulni. Egyébként a 4É módszer azért sem válna be nálunk, mert hiába szoktatnám rá arra, hogy egyedül aludjon el az ágyában, ha délutánonként meg egy órán keresztül ringatom a babakocsiban.

Tartozom egy vallomással is, elsősorban 8-10 évvel ezelőtti önmagamnak. Két közeli barátnőm egy héten belül szülte az első kislányát: míg Petrának soha nem volt gondja az alatással (megtanította a babát elaludni), addig Annának a második gyereke már 6 éves volt, mikor önállóan el tudtak aludni. Anna gyakran a panelban tologatta a gyereket babakocsistul, hogy elaludjon. Persze pökhendi módon megfogadtam, hogy (naná!) én majd a Petra-féle módszert alkalmazom. Nos, amikor esik az eső és nem lehet kimenni, én bizony beteszem Bonhomme-ot a babakocsiba és szégyen ide, elvek oda, de addig tologatom a lakásban, amíg el nem alszik... ami egyébként nem olyan hatékony, mintha az utcán tenném ugyanezt, mert hamarabb felébred, de már ez is valami.

Szóval séta után még simán alszik egy órát a kertben, vagy ha akkor ered el az eső, a lakásban (nem vetkőztetem le, kinyitom az ablakot). A nap további részére nincs kidolgozott haditervünk, szinte mindig máshogy alakul, de aludni már nem szokott. Van az estének egy olyan pontja, amikor elkezd nyűgösködni, általában akkor szoktuk fürdetni, mert azt nagyon megszerete - vagy mi lettünk profik. Általában 10 körül tesszük le aludni. változó, hogy hogyan alszik el: vagy rögtön beájul, vagy altatjuk egy kicsit, de ez már soha nem vészes.

Éjjel egyszer-kétszer fel szokott ébredni, de evés utén simán visszaalszik. Néha átalussza az éjszakát, ilyenkor Z. kelt fel engem: Hé, Tamko, ébredj! Nincs a gyereknek semmi baja szerinted, nem beteg?? Miért alszik ilyen sokat??



Tényleg úgy van, ahogy mondják: eddig elveim voltak, most gyerekem van!

12 megjegyzés:

  1. Van sok módszer csak szerintem nem hat egyformán a babákra, így mégiscsak nekünk kell alkalmazkodni néha. Én a konyhában vagy a ház körfolyosóján tologattam ha éppen esett mert délután tologatás nélkül nem aludt, csak ordított. Ha elaludt, időnként visszacsempésztem a konyhába, és hagytam a babakocsiban aludni tovább. Délelőtt mindig könnyebb volt, délután olyan 3 körül kezdődött a farkasóra (üvöltés) egészen alvásig, ill. este 10 körül voltak még némi altatási problémák, mondjuk nem aludt éjfélig. Nem örültünk DD

    VálaszTörlés
  2. Az egész írás, úgy ahogy van, nagyon szép! :) - és különösen tetszik a kép felett dőlt betűvel írott két sor, mert az is olyan szívet melengetően ismerős!

    VálaszTörlés
  3. ugye? Ha nem alszik, az a baj, ha alszik, akkor meg az.. :))

    Tegnap délután persze minden másképp ment, mint ahogy itt leírtam, ahhhh,,,

    VálaszTörlés
  4. Én most próbálok kialakítani valami rendszert, eddig nem sok sikerrel.. Macóka is sokat nyűgös, gyakran etetéstől etetésig nyüglődünk. Egyelőre én még kísérleteztek a 4É-vél.. meglátjuk...

    VálaszTörlés
  5. Lehet, h ha ugy szokja meg, bevalik, ki tudja?

    VálaszTörlés
  6. Nálunk úgy "szokta meg", nem vált be, 5 hónaposan alakult ki egész más napirend, spontánul...

    VálaszTörlés
  7. Én sose merem senkinek se mondani, hogy a most 26 hónapos fiam _mindig_ átaludta az éjszakát, mert utálnak emiatt. Ha mégis kénytelen vagyok színt vallani, akkor gyorsan magyarázkodásképpen hozzáteszem, hogy de nem szoptattam, mert nem volt kit és nem volt mivel (itt is magyarázkodom, hogy nem a mellem féltettem :)). De szeretnék ezúton is üzenni minden meggyötört szülőnek/anyának, hogy felejtsék el azt a leegyszerűsítő képletet, hogy a gyermek alvási szokásai _kizárólag_ a szülői stratégia függvénye lennének. Nem minden jóalvó gyermek anyja "csinálta jól", és fordítva, nem minden ébredősé "szúrta el", tényleg sok múlik a gyermeken.

    VálaszTörlés
  8. Egyetértek, minden gyerek (ahogy minden felnőtt is) más, ahogy Turchi is írta feljebb, néha mi alkalmazkodunk, néha ők... ezért sem hiszek az ilyen megmondóskönyvekben, de egy próbát azért megért.

    Réka, de miért írod, hogy nem volt KIT szoptatnod? Nem akart szopni?

    VálaszTörlés
  9. Nagyon erős hipotóniával született, élete első két hetét átaludta (na az volt csak a pokol!), pedig időre született. Soha nem kért enni, mi ébresztettük, de nem volt ereje szívni (ezt onnan láttuk, hogy LLL-es tanácsra megpróbálkoztunk a szoptaníttal is, és ott tisztán látszott, hogy az etetőszonda feléig szívja, aztán elernyed, visszaengedi). Nekem meg a fejőgéptől nem indult be rendesen, 5 hónapig fejtem, hogy a tápszer mellé kapjon anyatejet is, és egyetlen nap sem volt, amikor 2,5 deci fölé ment volna a napi adag, ehettem-ihattam bármit.

    VálaszTörlés
  10. Ja, ertem. Remelem a masodikkal mar sikerulni fog. Ez a szoptatas is olyan sztem, h az ember a feje tetejere allhat, ha nem akar szopni, nem fog..

    VálaszTörlés
  11. Lakásban babakocsit tologatni, khm... Én konkrétan úgy imitáltam a faluban lévő kikerülhetetlen kátyúkat, hogy a küszöbön tologattam oda-vissza a gyereket. És nem kapott agyrázkódást, viszont rém hamar álomba merült.

    VálaszTörlés
  12. Nekem is az a gyerekezés legnagyobb tanulsága, hogy elsősorban a gyerek természetén múlnak a dolgok. Én is csomószor altattam a lakásban babakocsival, féltem, hogy rászokik, de nem. 8 hónapos kora óta teljesen egyedül alszik el (most 3,5).

    VálaszTörlés