Nem csak a terhességi idegbajomat kell valahogy kikezelnem. Itt van még ez a reuma is.
Tíz éve élek gyulladáscsökkentő gyógyszereken, és olyan jól hatnak, hogy szinte normális életet tudok élni. Akinek nem mondom, nem is tudja. Jó, bizonyos sportokat (futás, balett) nem tudok űzni, de nekem úgyis mindig az úszás volt a nagy szerelmem.
A transzfer óta viszont nem szedhetem ezt a gyógyszert (csak vasárnap kaptam be egyet, mert tényleg azt hittem, hogy a hétfői teszt negatív lesz – ezt el sem mondtam Z.-nek). Az első két hétben nem is történt semmi változás. A múlt héten azonban megint előjött a reuma, és rémesen fáj.
Ez a fájdalom vándorol, és napszakonként, sőt: naponként, hetenként is változik. Déltől estig van olyan periódus, hogy szinte semmit nem érzek. Az éjszakák viszont rémesek. Gyakran felébredek a fájdalomra, sírni tudnék, olyan erős, lüktetős, kisugárzós és zsibbasztós. Szerencsére fel tudok kelni, és ha sikerül pár métert tenni, még javul is egy kicsit. A reggelek is nagyon durvák, én, aki 40 perc alatt elkészülök reggelente, ez most csak arra elég, hogy megreggelizzem. Nem akarok persze panaszkodni, nyilván mindent kibírnék a cél érdekében. A hét elején például volt egy jobb periódusom is, amikor szinte megint tünetmentes voltam.
Lassan át kell gondolnunk, hogyan tovább. El kell felejtenem a várandósságról dédelgetett közhelyes és rózsaszínű képet is: valszeg nem fogok csini terhesruhában büszkén promenádozni, trendi terhesjógán szocializálódni, vagy terhesfürdőruhában méltóságteljesen hosszakat róni. Múlt pénteken voltam a reumatológusnál, aki megemelte a kortizon-adagomat, amelynek melléghatásai: hízás, puffadás, az izmok visszafejlődése, a fizikai erőnlét hanyatlása, csontritkulás, diabétesz.
Ezzel az adaggal tehát vigyáznom kell, hogy só- és cukor(kalória)mentesen étkezzek. Lassan egy hete próbálom ezt a szigorú diétát tartani: rettenetes. Sokkal jobban hiányzik a só, a cukort simán kibírnám. De só nélkül minden édes: a paradicsom, a paprika, a répa, a póréhagyma, de még a tészta és a rizs is. Egyébként ez egy tuti fogyókúra, az embernek semmi kedve bármit is megenni só nélkül. Az az étel, ami normális esetben finom, friss, zamatos és étvágygerjesztő, só nélkül egy íztelen, egyhangú és jellegtelen ételhalmaz, ami pár perc után ráadásul édeskéssége miatt gyomorforgatóvá is válik.
Persze ez legyen a legnagyobb gondom. Aztán állítólag (??) hozzá lehet szokni.
szegény:(( - én mindig csak egyet tudok mondani: minden jobb, mint hányni:D
VálaszTörlésén a terhességem alatt rettegtem, hogy cukros leszek, mert ikerterhességnél ugye nagyobb a veszély, meg nekem nagyjából az összes családtagom cukros, úgyhogy nyilván erős a hajlam nálunk, szóval én nagyon vigyáztam és számolgattam a szénhidrátot meg terhestornáztam és sokat sétáltam végig és gyakorlatilag éheztem sokszor, mert diéta ide vagy oda, végül mindent mindig kihánytam, rémes volt, na, viszont azt is kibírtam, az ember mindent kibír, majd vége lesz és szülés után muffinnal ünnepelsz:)
hú de finom volt az első muffin, amit meg bírtam enni, istenem, sose felejtem el - és tök meglepő volt, hogy a brutál gyomorégésem a szülés után azonnal elmúlt, pedig amiatt is naponta többször hánytam, fúúúújjjj. ezekkel a sztorikkal csak fel akarlak vidítani, mert lehetne sokkal rosszabb is, úgy értem:))
bár a reuma az nagyon pocsék lehet, valamelyik nap baromira elaludtam mindenemet, majd megőrültem úgy fájt mindenem, a csontjaim, az izmaim, tényleg együtt érzek.
panaszkodj sokat itt, az segít, meg majd én mesélek horror sztorikat a hányásról és akkor nagyon szerencsésnek fogod érezni magad:D
Mi nagyon kevés sót eszünk, mert a vérnyomás, és mindenre/be borsot vagy őrölt csillipaprikát szórunk, amire a normális emberek sót. Paradicsom borssal pl sokkal jobb, mint sózva. Egyébként pedig kitartás! Mondjuk azt nehezen tudom elhini, hogy nincs olyan fájdalomcsillapító, amit szedhetnél terhesség alatt?
VálaszTörlésJaj nagyon sajnallak :-(:-( Azért az tényleg nagyon rossz lehet, hogy nem lehet gyógyszert szedned :-(:-( De egyáltalán semmit nem lehet és az egész terhesség alatt sem?
VálaszTörlésA só nélküliséget tényleg meg fogod szokni, csak az elején ennyire szar. Az IR miatt meg a vérnyomás miatt én sem sózok semmilyen zöldséget, meg az ételekbe is keveset teszek és most már nem hiányzik.
A cukornélküliséget is meg lehet szokni, de azt azért szoktam kívánni. Most is a kolleganőm tolja a somlóit, én meg eszem az Abonett szendvicsemet :-):-)
Március 15. már csak 2 nap és akkor már láthatod is a Babát :-):-):-9:-)
ahh, elszállt egy hosszú--- nincs időm rendesen visszaírni, de: natúr szárított zöldség (pl ilyen http://www.biosziget.hu/natur-vegamix-etelizesito-p-240.html), ill bors, fokhagyma. Cukor helyett nyírfacukor (xilit)
VálaszTörléskitartás, remélem, a reuma meghunyászkodik. -manner voltam-
Molly, én a chips-et kívánom úúúúúgy, hogy rettenetes. Meg az jut eszembe, amikor egy Tamási Áron-regényben sóval etetik a tinókat. Tinó szeretnék lenni! :)
VálaszTörlésAmúgy persze jobb, mint sok minden más. Ha végig kellene feküdnöm a terhességet, akkor is szerencsésebb lennék azoknál, akiknek azért nem szabad nem mozogni, mert az a babát veszélezteti.
Isolde, Manner, köszönöm, kipróbálom a fűszereket!
Paracetamolt szedhetek, de az olyan, mint halottnak a csók. A házidoki felírt valami homeopátiás cseppeket, majd megkérdezem a nőgyógyászt, szedhetem-e. Végső esetben van még a kortizon-infiltráció, nem tudom mi a neve magyarzl, egy hosszú injekcióval beszúrnak az inkriminált izületbe (először a szakrumba, gondolom), még belegondolni is rossz. Bár a múltkor éjszaka arra gondoltam, BÁRMI jobb ennél!
Ez piszok rossz lehet!
VálaszTörlésA somentes es ch-dietahoz tenyleg hozza lehet szokni. Az ember egy ido utan elfelejti, hogy amit eszik, az eredetileg finom volt. Aztan, szules utan a korhazi leves isteni finom. :D Mondjuk a te brusszeli korhazadban biztos finoman foznek majd. A magyar korhazban eleg gyenge volt a menu, mig Franciao-ban lazac es fagyi is erkezett, sot, valasztani kellett, hogy mihez fulik a fogam, majdnem elajultam (nem magankorhazban).
En is somentesen etkeztem, megszoktam, majd egy ido utan diabeteszes lettem es az elso napokban neha bogtem, annyira ehes voltam, de aztan megszoktam azt is es megallt a hizasom, en fogytam, a magzat nott. Mindenesetre egeszen csinos voltam.
Tavaly becsipodott egy ideg valahol a vallam kornyeken. Ezert sejtem mit elsz at, mert en is felkeltem ejjel sirni a fajdalomtol, allatira kinzott. Az elso doki paracetamolt irt fel, a masodik gyulladascsokkentovel kezelt, semmit nem ert, felirt kineziterapiat (massziroztak, "aramot vezettek belem", rovidhullammal is kezeltek), semmit nem ert, jegelnem kellett, semmit nem ert, aztan egy harmadik hazidoki kirecsegtette a csontjaimat, azt mondta, csak be volt akadva, elofordul es elmult a fajdalom, de tudom, hogy a tied mas eset, csak meselem, hogy talan hasonlo fajdalom lehet.
Ááá, a laparoszkópia után (pedig bent kellett aludni) csak egy sajtot és egy szelet kenyeret adtak. De én akkor úgy gondoltam (1 napja éheztem), h olyan ISTENI sajtot nég életemben nem ettem!! :) (Kiri)
VálaszTörlésSzerintem ugyanaz a fájdalom lehet, nem lehet ezt annyira cifrázni. De nekem a gyulladáscsökkentővel elég jól elmúlik.
Semmilyen sófajta nem lehet? Azért van némi összetétel-különbség pl. a Himalaya só és a tengeri só között, úgy tudom.
VálaszTörlésMegértelek, én is utálom a sótlan szarokat.
VálaszTörlésEz brutál lehet :-((( Az egész a reuma , a só és cukor nélküliség .Egyikből sem eszem sokat, de nélkülük nem lennék meg .
VálaszTörlésA homeóst mindenképp kérdezd meg !Más valami természetest nem találtál?
Tam-ko ma megy uh-ra.... Lalalalalaaa :-)
VálaszTörlésNezz utana a neten, szerintem van egy csomo allapotos reamathoid arthitises no...
ó. :( szegénykém. főleg a reuma miatt, de a sómentesség is szar lehet, én egyszer nyomtam egy kemény diétát anno, és só nélkül kellett ennem a natúr csirkemellet és a kisütött tojásfehérjét, évekkel ezelőtt volt, de a mai napig érzem azt a rettenetes ízt (holott épp ez, hogy nem volt íze, mégis rossz volt nagyon). :(
VálaszTörlésjobbulást!
Eszembe jutott! A vasfű jó só helyett. A petrezselyem is ad némi illúziót.
VálaszTörlésNahét, én nem is tudtam, hogy ennyi sóféleség létezik. Utána fogok nézni ezeknek, köszönöm!
VálaszTörlésMia, jó ötlet, főzök tojást ebédre... Só nélkül én is mindent rettenetesnek érzek, és ez KOMOLYAN nem túlzás...
Eszterem :)))