Mi történik azzal, akit bolti lopáson kapnak? Feljelentik, bíróság elé kerül, elítélik. És mi történik azzal, aki előlegre adott 646 ezer forintot lop el? Semmi, éli világát ma is.
Ma megtudtam, hogy az ügyészséghez (augusztusban!) intézett fellebbezésemet elutasították. Kétféle lehetőségre gondolok: 1) vagy a lopás nem bűncselekmény, ha van az embernek megfelelő indoka rá*, 2) vagy pedig az asztalos lefizette a döntéshozókat. Azt pedig már egy hete tudom, hogy a polgári úton indított fizetési meghagyásos eljárás (amelyre nyár óta több mint 100 ezer forintot fizettem ki) sem hozta meg a gyümölcsét, ugyanis a pasi cégének számláján nincs pénz (nahát). Magyarán tényleg úgy néz ki, hogy ez a fazon átvett tőlem 646 ezer forintot (ezt aláírt papír és banki átutalás is tanúsítja), ő azt elköltötte, és nincs olyan jogi út ma Magyarországon, hogy én ezt valaha vissza tudjam szerezni.
Én pedig hogy hihetem még mindig naivan azt, hogy az „igazságszolgáltatás” szó mögött áll is valami, ha már az emberiség kitalálta, ugye. Kifogytam a felháborító, rettenetes, elképesztő, borzalmas stb. jelzőkből. Igazából kifogytam a szavakból is, nem is tudom hogyan lehet ezt a hatalmas csalódást érzékeltetni. A meddőség révén már megtapasztaltam az igazságtalanságot: hiába gondolom úgy, hogy jó anya lennék (leszámítva a szülés utáni depressziót, amitől valóban félek): a gyerek nem jön, és megy az idő. Na de ez egy olyan igazságtalanság, amely emberek munkájának közvetlen következménye, vannak felelősök, van hiba. Konkrétan úgy érzem, hülyének néz a bútoros, a nyomozó, az ügyész, a végrehajtó, a magyar állam.
Próbálom ezt az egész történetet a jobbik végéről megközelíteni, mintha hinnék abban, hogy nincsenek véletlenek. Nem nagyon megy. Egyenlőre csak a rosszat látom: a szüleim olyan idegesek mint én, szorozva tízzel, szegények, annyira sajnálom őket – egymással veszekednek emiatt az ügy miatt. Z. engem okol (joggal). Én is magamat okolom, kérődzök a saját akkori hülyeségemen. Szónoki kérdések kavarognak a fejemben („De hol itt az Igazság?!”). De van még rosszabb is: gyűlölet és bosszúvágy tapossa egymást bennem.
Én ezt a pénzt be akarom hajtani Magyarországon. Nekem ez az ország adósom. Itt nekem sérültem a jogaim, és a hazám nem köszörülte ki a csorbát – na majd én. Miközben pontosan tudom, hogy ez a helytelen hozzáállás. Amikor felújítottam a lakásomat, a legutolsó konnektor és a huszadik vízszerelős kiszállás után is kifizettem az akkor még 25%-os áfát. Senkit egy percig nem dolgoztattam feketén, és egy darab szigetelőszalag sem került be a lakásomba ingyen. Elveim voltak: azért tart itt az ország, mert mindenki adót csal. Példát kell mutatni, amikor megteheti az ember.
Most már nem gondolom így, miközben érzem, hogy hamis úton járok és a keserűség beszél belőlem. Adót akarok csalni! Pontosan 646 ezer forintot (+kamatok) akarok behajtani Magyarországon. Azt még nem tudom hogyan, de gondolkodom.
* Az ok: az előleget nem anyagra, hanem anyagra és munkadíjra adtam. Haha! Csak bele ne bolonduljak ebbe a kafkai ízű indokolásba.
tessék felhívni a Fókusz meg a nemtommi szerkesztőségét és elmondani, hátha érdekesnek találják és csinálhatsz botrányt.
VálaszTörlésén akkor akartam ilyet tenni, mikor kirúgtak az angol tanári állásomból egy olyan ember miatt, akinek földrajzból volt diplomája és valamiért kellett neki a helyem.
"hiába gondolom úgy, hogy jó anya lennék (leszámítva a szülés utáni depressziót, amitől valóban félek)"
jajmár:), nem ezért írtam erről, na - és ez nem jó anyaság vagy nem jó anyaság kérdése, én azért egész jól tettem a dolgom, mikor épp nem bőgtem, aztán meg a nagy bőgésre és szorongásra kaptam gyógyszert. (oké, tudom, nem volt nagyon súlyos nyilván).
Maon jogszolgaltatas van, nem igazsagszolgaltatas, sajnos :(
VálaszTörlésEs nem csak Mao, 10 ev alatt tobb esetben megtapasztaltam sajat boron v atvitten, h az Egyesul Kiralysagban is tortennek megdobbento anomaliak. Megrendelik a melot, amit rendben leszallitunk, majd nem fizetnek, mert csak. Birosag minket meszel el azzal az indokkal, h "nem tettunk meg mindent az ugy bekes rendezese erdekeben", ertsd birosagra mentunk, khm...
Es a meddoseg sem igazsag kerdese, pusztan biologia, szinten sajnos :(
Viszont ez utobbi eseteben a statisztika is jatszik kicsit, tehat minel tobbet probalkozol, annal nagyobb az esely, h sikerrel jarj, az igazsagtalansag itt abban jelentkezik, amikor egyszeruen nem telik tobb probalkozasra :/ Drukk h nektek teljen.
Balkan beats. :)
VálaszTörlésIKL
Molly, azt csak bele akartam szúrni a bejegyzésembe, hogy tudd, reflektálom a tiedre :)) És lusta voltam e-mail írni. Persze megértem, h azt írtad, ne linkeljelek. De nagyon érdekes volt, amit írtál, mert szerintem ez tényleg egy reális veszély. Én most abszolút úgy állok hozzá, hogy csak legyen meg az a gyerek, többé nem lesznek problémáim, és persze a józan eszemmel tudom, h ez nem így van. lesz más probléma, meg lesz hormonvihar. A Fókuszt megnézem, nem hallottam róla! Szerintem nekem is ilyen földrajzszakos angoltanáraim voltak állandóan, sajna.
VálaszTörlésZsuzsi, sztem ez ugyanolyan igazságtalanság, mint ahogy valaki szépnek születik, más pedig rondának. Azt pedig a mai napig nem értem, hogyan lehetséges, hogy az idő előrehaladtával egyszerre nőnek ÉS csökkennek az esélyeim :)) állítólag van rá valami statsizstikai képlet, tök jó lenne, ha valaki elmagyarázná egyszer. Köszi a drukkot!
http://www.rtlklub.hu/musorok/fokusz
VálaszTörlésmindig földrajz tanárok tanítottak angolra? mármint angol-földrajz szakosak? mert az okés párosítás, ugye. én mondjuk ezektől teljesen kiborulok, érted, cipészek sem szoktak operálni. na mindegy, inkább nem gondolkozom azon most, hogy hány ismerőseom tanít angolt középfokú nyelvvizsgával.
baromi sok problémád lesz, ha megszületnek a hármasikrek:D
Köszi a linket, megnézem! Haha, már látom magam blúzban, agyonsminkelve és sután, amint meginterjúvolnak, ez nagyon nem az én világom! :))
VálaszTörlésÉn azért nem talultam meg soha normálisan angolul, mert a tanároknak vagy az angol szakjuk hiányzott, vagy a pedagógia nem volt meg. De attól függetlenül lehet h a Dunántúli Középhegységből verhetetlenek voltak!
ó, nem, inkább nem akarom hallani, hogy ki mért nem tanult meg soha angolul:) mindig amikor az orvosblogokat olvasom eszembe jut, hogy bizony a nyomorult tanárok is írhatnának hasonlóan elkeseredett blogokat, mert az iskolai helyzet is valami borzalom, ráadásul a tanárok is öt forintot keresnek (mondjuk tény, hogy nem ügyelnek, bár ha komolyan veszed a tanítást az sok meló meg továbbképzés iskolán kívül is).
VálaszTörlésés franciául hogy tanultál meg? volt egy francia szakos tanárod, ha jól sejtem...;)
hát, igazából csak viccből mondtam ezt a fókuszt, valahogy, valamiért én se mentem hozzájuk parádézni, pedig simán lehet, hogy hülyeség és igenis kéne, vállalva a sminket meg a sutaságot is akár.
tesómnak az a mániája, hogy nagyon felháborító ügyekben az internetet kéne használni szócsőként, tehát neked most tele kéne kürtölnöd mindent azzal, hogy xy (és szépen leírni a nevét) ezt és ezt csalta ki belőled ilyen és ilyen ígéretekkel, amikből semmi nem valósult meg. valamit muszáj lenne csinálni ilyenkor, mert őrjítő, ha az embert átverik, ráadásul ennyire pofátlanul és végül meg se büntetik (na tessék, most felhúztam magam ezen jól)
Sztem az én esetem tipikus: sok rossz angol tanár követte egymást, mindegyik azt hitte hogy az anyag el volt már magyarázva stb. így soha nem tanultam meg normálisan nyelvtant például. Aztán jöttek ezek az amerikaiak, akikkel gitároztunk, meg abortuszról vitatkoztunk, ugyanakkor egy normális mondatot sem tudtunk összerakni. De van, aki így is megtanulta jól, szóval az is lehet, h nekem egyszerűen ez a fajta tanítás nem jött be.
VálaszTörlésMert fr-ul tök máshogy volt, ott komolyan kikérdezte a (fr szakos!) tanárnő minden óra előtt a ragozást, azt jól be kellett vágni, mert nem tévedhet az ember, plusz a nemek miatt a szavakat is jobban odafigyelve kellett tanulni (nem lehetett kábéra belőni - vagy tudta az ember vagy nem), szóval így. Mondjuk a francia volt a Nagy Szerelmem miután 10 évesen megnéztem a Házibulit, szóval nem kellett rámparancsolni. :)
Én is gondolkodtam, hogy a FB-on lehetne rossz hírét kelteni a pasinak, na de mire mennék vele? pár napig tele lenne vele az internet, aztán annyi. El tudnám-e lehetetleníteni az embert, sikerülne-e elérni, hogy soha senki ne rendeljen tőle semmit? nem tudom. Persze lehet h megpróbálom :) mindenesetre most ügyvédet keresek, menteni a menthetőt. De ha belegondolok, hogy ki tudja mire költötte azt a pénzt, amiből én minden fillérért megdolgoztam... hát én is jól felhúzom magam. Milyen egyszerű is így az élet, más pénzén helyélni, nem igaz? Lehet h én finanszíroztam egy ismeretlen pasi nyaralását tavaly - hát nem elképsztő??
Ja, és még az angolra visszatérve: a sors iróniája (ez most egy szófordulat, ééérted) most abból élek, hogy angolról magyarra fordítok! :)
VálaszTörlésÉs te hogy lettél angoltanár? És miért?
ha angolról magyarra fordítasz, akkor magyarul jobban kell tudnod, bár azért angolul sem árt:)
VálaszTörléshogy lettem angol tanár? hááát, izé...nyolc évesen azt mondtam, hogy én angolt fogok tanítani, aztán nem is nagyon tanultam angolt egészen gimnáziumig, aztán akkor meg elég jó voltam angolból (nekem lett először nyelvvizsgám, pedig - véletlenül - olyan csoportba jártam, ahol a többiek már nyolc meg tíz éveket angoloztak előtte, hehehe), de aztán közvetlenül az érettségi előtt kitaláltam, hogy én nyelvész leszek és kész, magyar szakra megyek, amiről a magyar tanárom vadul lebeszélt, azt mondta nulla forintot fogok keresni - mondjuk angol tanárként is csak akkor kereshetsz kicsit jobban, ha semmi magánéleted nincs és a beledet kidolgozod) és akkor kitaláltam, hogy na jó, megyek angol szakra. eleinte nagyon nem akartam tanítani - nagyon rossz élmény volt a gyakorlótanításom -, de aztán elmentem egy ilyen dögunalmas irodába fordítótolmácsmindenesnek és betegre untam magam, gondoltam megpróbálom a tanítást, hátha izgalmasabb. izgalmasabb volt: tíz évet tanítottam, rengeteget, egyfolytában dolgoztam, heti hatvan órákat, mert kellett a pénz, meg szerettem is, de bizonytalan volt, hol túl sok munkám volt, hol nem volt semmi, az órákat sokszor lemondták, nem indult a csoport, stbstb és egy idő után borzasztóan elegem lett. mondjuk gyakorlatot óriásit szereztem, álmomból felkeltve is tanítok bárkit bármikor, egy csomó könyvet kívülről tudok és szerintem jól megtanultam ezt a szakmát. de mikor elegem lett, akkor elmentem megint aktát tologatni és hajnalban meg este meg hétvégén tanítottam kicsit, mert egyrészt nehéz elszakadni a tanítástól (mert jó tanítványokkal nagyon élvezetes), másrészt jól jött némi plusz pénz. hát így.
Angol-magyar: hát igen, tényleg a maygar tudás fontosabb, csak ezt sokan nem tudják. A magyar szak nekem is nagy álmom! Majd járjunk oda együtt nyugdíjas korunkban, ok? Átadhatnánk egymásnak a tételeket :)
VálaszTörlésjaja, szuper lesz, majd együtt fénymásolunk.;)
VálaszTörlésbtw nekem volt egy nyolcvan körüli évfolyamtársam,nem viccelek. Gyuri bácsi. cuki volt szegény, mindig mindenből megbukott és kis szatyorban hordta a jegyzeteket.
emlékszem, a harmadik nyelvészet szigorlat előtt - a nyelvészet szigorlaton Gyuri bácsival együtt én is mindig elhasaltam, khm - lelkesen biztatta a kirúgott tornaszakosokat, hogy most már biztosan sikerülni fog...
jóóó! És majd összesúgnak mögöttünk a fiatalok: nézzétek, ott megy Molly méni és Tamko anyó, állítólag írnak valami blogot, de mi lehet az??
VálaszTörlésén örülnék, ha a gyerekeim is blogot írnának. tudod, ez olyan lenne, mint az orvos szülők orvos gyerekei dolog...
VálaszTörlés