Fáradság

Múlt héten voltam a háziorvosnál, és megint rákérdeztem a folyamatos fáradságom okára. Pár hónapja ugyanis elhatároztam, hogy végére járok a dolognak, és mindent kivizsgáltatok. Talán ha megszüntetni nem is, de csökkenteni sikerülhet ezt a letaglózó enerváltságot, amely miatt a napi teendőimet el tudom ugyan látni, de nem igazán marad erőm semmi másra (ha a sportot is a napi teendőkhöz soroljuk).

Az orvos meghúzta a vállát, és kijelentette, hogy mivel a vérképem és a vérnyomásom is jó, szerinte ez a fáradság nem orvosi probléma.

Hát, jól meglepődtem! Pontosabban először is felháborodtam. Évek óta abban a tudatban élek, hogy valami nem stimmel, nem igaz, hogy ébredéskor már fáradt vagyok, és este úgy alszom el, mint akit agyonvertek (kivéve, amikor nem tudok aludni). Azt hittem, hogy ez tipikusan orvosi probléma.

Mi van, ha igaza van? Lehet, hogy nem is vagyok fáradt, azt én csak úgy érzem?! 

Lehet, hogy az igényeimet kellene alábbadni, kevesebbet beleszuszakolni próbálni egy napba, lemondani egyról-másról. Elképzelhető, hogy ami van (a folyamatos fáradtság) az nem is probléma, hanem az élet maga, ezzel meg igazán nem kellene a háziorvoshoz rohangálnom.

Aki egyébként azt javasolta, hogy: menjek pszichológushoz. 

Egy negyvenméteres mamutfenyő a botanikus kertben (a város legmagasabb fája)