Hatosztályos

Megirattam Bonival az idei feladatokat, nagyon érdekes tapasztalat volt. Nem 45 perc alatt írta, hanem apránként, szóval az időtényezőt nem figyeltem.

Matek (feladatlap)

Szerintem érdekesek és változatosak voltak a feladatok, és viszonylag nehezek. Ahogy gyanítottam, a színvonal köszönőviszonyban sem áll Boni matekóráinak színvonalával. Most direkt megnéztem, és Boni a legutóbb ilyen feladatokat kapott házinak matekórán, hogy ha Mohamed vett 2,5 kiló almát, és az almának 2 euró a kilója, akkor mennyit fizetett? A matekot pont nem szoktam vele átnézni, így konkrétan soha nem tudom, hogyan állnak és hol tartanak. Nem tudok hozzászokni a tényhez, hogy nincs tankönyvük (??), és minden a neten vagy rosszul fénymásolt papírokon található.

Pedig Boninak kellő gyakorlással mennének ezek a feladatok. Egy részüket simán megcsinálta jól, más részüket simán megcsinálta, de rosszul, és kis segítséggel magától kijavította őket, míg egy harmadik részükről idegbajt kapott: kiabált, csapkodott, és egészen addig nem is tudta megérteni őket, amíg le nem higgadt. 

 

     

  

 

Ebben pl. kapásból tévesztett, pedig nem olyan nehéz. Gyanítom, hogy nem tanulták a törtekkel való összeadás és osztást, vagy ha tanulták is, nem gyakorolták eleget. Elkültem az egyik anyukának is, akinek a kisfia (jó matekos) szintén nem tudta megoldani (se az anyuka!), ezért gondolom, hogy a szint nem ugyanaz itt, mint Mo-on.

 

Ez volt szerintem a legnehezebb aritmetikai feladat, még mi is megszenvedtük. Előkertült a mérőszalag is, és hosszú percekbe telt, míg mindannyiunknak leesett a megoldás.

De messze a 7. feladat volt Boninak a legnehezebb, ez volt az a bizonyos kiabálós-csapkodós pillanat, amikor még azt is a fejemhez vágta, hogy hibásak a kérdések (!). Nehéz volt, talán mert a feladat ismertetésében nagy szám szerepel, és a százezer már túl sok, vagy mert nagyon kell koncentrálni, hogy az ember ne rontsa el, vagy mert vannak benne kicsit beugratós kérdések. 

Ezekben a kifejezésekben nem volt biztos: kerület, téglatest, felszín, tétforag, hányad része.

Magyar (feladatlap)

Ezek a feladatok már jobban hasonlítottak ahhoz, amit itt is csinálnak (francia nyelven) a gyerekek. Azzal a különbséggel, hogy soha nem láttam, hogy Fro-ban szólásokra és közmondásokra kérdeztek volna rá, ez valami magyar sajátosság lehet. Boni nem is ismerte egyiket sem. Ahogy nem ismeri (még) a toldalékok típusait, az igekötőket, a kétféle hangrendet és a mássalhangzótörvényeket sem, de ezeket mind meg akarom tanítani neki ezen a nyáron. Talán a szótagolást is, de ebben még nem vagyok biztos.

Az első feladat szavai közül kitalálta a bokát, a baki helyett hibát írt (én elfogadnám), majd a szinonimaszótár segítségével megtalálta az iramot is. A legkönnyebbeket (séta, béke) nem tudta, még szótárral sem, érdekes. A szövegértési feladatokat általában jól megoldotta (a verset ismerte), egy-egy hiba csúszott csak be figyelmetlenség miatt, ami amúgy tök idegesítő, és nem tudom, hogyan lehetne kiküszöbölni. 

Nagyon jellemző, hogy milyen fogalmazást írt... ahogy kérték, logikusan kapcsolódik a kezdőmondatokhoz, kilenc mondatból áll, nincs benne párbeszéd és lezárt, kerek egységet alkot (mondhatni: tanulsággal végződik), látszik tehát, hogy a feladatot megértette. Viszont egyrészt baromi morbid, másrészt tele van helyesírási hibákkal. Ami persze teljesen normális, én inkább annak örülök hogy a vízből, fémgolyószerűség, mindig stb. szavakat jól írta. De ezzel lesz még melónk!

Ismeretlen szavak: kemence, nyelvbotlás, alamuszi, túzok, csemegekereskedő, honvéd, tortakarikalap (=ezen jót nevetett), kidülledő, bájonc, kültelki, féltégla, sövény.

Nem ismerte a sudár, sikkes (!) és garmadával szavakat sem, a definícióikat viszont meg tudta adni.

A szövegben a fondant-t olyan szép franciásan ejtette..!