Egy klasszikus eset

Szerdán beszéltem az eladó lakás tulajdonosával. Azzal fejeztük be, hogy megírja, mikor tudjuk megnézni a lakást. Utána tűkön ültem. Izgatottan vártam, hogy jelentkezzen. Teljesen olyan volt, mint amikor az ember állás- vagy szerelmi ügyekben vár egy életreszóló és sorsfordító e-mailt; félóránként néztem, megjött-e már. Régi emlékek elevenedtek fel, nem bírom az ilyen stresszes várakozásokat! Egy idő múlva kényszerítettem magamat, hogy csak kétóránként nézzek rá az e-mailjeimre. Csütörtök este elmentem futni, és olyan megnyugtató volt, hogy egy órán keresztül biztosan nem fogok kísértésbe esni.

A pasi se csütörtökön, se pénteken nem írt. Nem értettem, mert egyrészt csak meg kellett volna kérdeznie a bérlőktől, hogy mikor tudnak beengedni a lakásba, másrészt nem tűnt olyan kicsinyes alaknak, aki taktikázik és az idegeimmel játszik, hogy majd felsrófolja az árat. Elkezdődött a hétvége. Kezdtem belenyugodni a helyzetbe, és elfogadni, hogy nem vagyok jó emberismerő. Szerencsére az ingatlanos csaj, aki ki szokta adni a lakásunkat, minden e-mailemre még aznap válaszolt, olyan megnyugtató volt, hogy van valamiféle haladás az ügyben.

Szombaton egész nap itthon rostokoltunk, mert egyrészt Boni beteg volt (valami vírus). Megrendeltem a gurulós bőröndöt végre, mert ebben sem tudtunk már napok óta dűlőre jutni. A férjem egyre kevésbé képes gyors döntéseket hozni, el is határoztam, hogy lakásügyben csak magamra fogok hallgatni, rá és a szüleimre semmiképp! Vártam a visszaigazolást a bőröndről, mert kétféle kézipoggyász mértű modelljük volt, és meg akartam bizonyosodni róla, hogy a jót rendeltem meg. Belenéztem a spamok közé, hátha oda ment, nem szoktam erről az oldalról rendelni.

Basszus ott volt a lakástulaj péntek koradélutáni e-mailje. A balek, aki vagyok! Micsoda kezdő hiba, atyavilág. Most ő fog hülyének nézni, amiért egy teljes nap múlva válaszolok neki, holott nekem sürgős és fontos és életreszóló és sorsfordító az ügy. Szimpin, helyesírási hibáktól és szmájliktól mentesen felajánlott egy idősávot a lakás megnézésére. Türelmetlen vagyok!