Hallom a dolgozószobából, hogy Z. veszekszik Bonival, aki nem érti és nem akarja megcsinálni az egyik házi feladatot. Hegyezem a fülem, miről lehet is szó, lassan kiveszem, hogy basszus, megint egy képeslapot kell szerencsétlen gyereknek írnia! A múltkor is volt egy ilyen házi, pont rám maradt, hogy megcsináltassam vele. Azt szerencsére ki lehetett váltani egy fakultatív feladattal, de valami olyasmi volt, hogy írjál képeslapot a barátodnak arról, hogy mit csinálsz a karantén idején.
Két bajom van ezekkel a már az én időmben is nagyon népszerű házikkal: egyrészt, hogy teljesen életszerűtlen helyzetet modellál: Boninak ugyanis esze ágában sincs képeslapot írnia senkinek – nincs is barátja! A másik pedig: ha találnánk is arra alkalmas (francia) célszemélyt, miért írjon személyre szóló képeslapot neki, amikor azt utána a tanítónőnek kell elküldenie?!
Nekem évekig volt ez a problémám a saját tanulmányaim során. Magyarórákon panaszlevelekben fordultam elképzelt problémáimmal kitalált hatóságokhoz. Angolórán azt játszottuk a padtársammal, hogy nem tudunk egymással magyarul beszélni, ezért angolul makogva érveltünk lagymatagon az abortusz mellett/ellen. Gimis technikaórákon képzeletbeli replőteret terveztünk, amelyről persze már az elején tudtuk, hogy nemhogy megépülni sem fog soha, de komolyan sem fogja venni soha, senki (nem is lehetett).
Persze betörtem, begyakorolt önuralommal megcsináltam, még jó jegyeket is kaptam, de a kreativitásom és a motivációm nem fejlődött egy kicsit sem; mindig is úgy tekintettem ezekre a hülyeségekre, amiket jobb mielőbb letudni. Értem én, hogy egy gyereknek meg kell tanulnia a címzést, a megszólítást, az elköszönést stb., és azt is leveszem, hogy ez a módi modern és gyerekközpontú szeretne lenni, hiszen nem frontálisan (szitokszó! jujj!) tanítják meg azt, hogyan kell megcímezni egy borítékot és milyen megszólítást használjunk stb. De mégis visszaüt valahol a mesterkéltség, mert elveszi a kedvet és – miután megnéztem az osztály honlapján közzétett képeslapokat – az elkészült művek pedig laposak, közhelyesek, együgyűek. De hát milyenek legyenek ezek a kínszenvedés árán kicsiszolt műlevélkék?
Arról nem is beszélve, hogy manapság sokkal célravezetőbb azt megtanítani, hogy emailt hogy írjon az ember egy ismeretlennek, mivel papíron egyre kisebb az esélye, hogy valaha is fog Boni levelezni... Már a valaha papíron intézett hivatalos dolgokat is szinte mind lehet online. Minek ez a boríték/képeslapmegcímzős drill?
VálaszTörlésHát nagyon sok helyen viszont úgy működik, hogy online ÉS postán is fel kell adni, rengeteg pályázatot csináltunk meg tavaly is, és mindenhol úgy volt. De amúgy a címzésen kívül pontosan ugyan úgy kell megírni egy e-mailt is, mint egy levelet.
TörlésAzért sok gyereknek 6-7 évesen nincsen email címe. ;) Vagy úgy gondolod, hogy nem kellene elküldeni, csak számítógépen megírni?
Törlésnem gondoltam végig ilyen részletesen, csak szemet szúrt, hogy képeslapot kell írniuk, mikor ma már azt alig ír valaki (én pl. imádok küldeni és kapni is, de már engem is hülyének néz a kortársaim nagy része, pedig Boninál azért jóval idősebb vagyok :D).
TörlésHaha, igaz, erre nem is gondoltam :)))
VálaszTörlés(bár itt még vannak olyan hatóságok, ahol MEG VAN ADVA A FAXSZÁM :-O)
most volt telefonos konzultációm egy orvossal, a számlát külön borítékban (egy másikban pedig egy receptet!!!), papíron küldte el postán.... nókomment!
TörlésÉrdekes, bennem soha nem merült fel, hogy ebben bármiféle probléma lenne. Nem teljesen mindegy van-e barátja vagy sem? Kitalál valakit, aztán kész. De mondjuk érdekelne te hogyan oldanád meg az ilyen feladatokat.
VálaszTörlésMilyen legyen amúgy egy 6-7 éves gyerek képeslapja? Nem is értem mit vártál. :)) Úgy emlékszem nálunk annak idejéjn az volt, hogy a gyerekek elsőben az első ilylen kis levélkéjüket, lapjukat anyukájuknak írták anyák napjára.
Ilyen feladat nálunk is van, azzal a különbséggel, hogy tényleg el kell küldeni a barátaiknak/nagyszülőknek/családtagoknak. A tanítónéni nem is nézi meg, csak azt ellenőrzi, hogy írtak-e valamit.
VálaszTörlésAmi nekem olyasmi fejtörést okoz, mint a remekművek őrizgetése: mikor lehet egy hetekig a gyerekszoba padlóján kallódó levelet kidobni?
En ki szoktam hozni a szobajukbol. Ha nem tunik fel nekik, nem keresik, masnap kidobom. Ha valami olyan, ami megitelesem szerint aranyos emlek lehet neki a kesobbiekben, elrakom egy mappaba. Mindket gyereknek van egy. Egyebkent eleg kegyetlenul banok a "remekmuvekkel", csak par tenyleg jol sikerultet vagy nagyon vicceset teszek el. Es nalunk nincsenek a huton se gyerekrajzok. Nem lesznek lelki serultek attol, ha nem ok a vilag legtehetsegesebb alkotoi, akiknek minden fiszfasz kis munkaja megorzesre szorul az utokornak, hatha milliokat fog erni a kesobbiekben. :D Az se baj, ha megtanuljak, hogy vannak jobban es rosszabbul sikerult dolgaik, ha pedig nem olyan jok, ne okozzon nagy torest megvalni toluk. Engedjek el nyugodt szivvel.
TörlésSzoval, nalunk peldaul igy. :)
Ha valaki mas irta nekik a levelet, azt megoriznem helyettuk.
TörlésEletem elso szerelmes verset 10 evesen kaptam, es nagyon cikinek talaltam. Anyam hiaba gyozkodott, h tartsam meg, kidobtam. Ugyanigy az elso igazi baratomtol kapott paksametanyi levelet. (Azt duhomben, mert o szakitott velem.)
A mai napig verem a fejem a falba, ha eszembe jutnak, milyen hulye voltam, hogy nem tartottam meg oket.
A hűtőn nálunk sincsenek, őszintén szólva szerintem nem kell az egész lakásnak a gyerekről szólnia. A szobájuk viszont tele van ragasztgatva a jobban sikerült darabokkal. Néha viszont van lelkiismeret furdalásom a kidobálás miatt, mégha nem is túl jól sikerült darabok (soha nem találom a választóvonalat, hogy mi a tényleg jó és mi az, amin van 1-1 rész, ami nagyon jó a többi résszel ellentétben). Bár mióta iskolába járnak mind a ketten jelentősen megcsappant a termelés.
TörlésLevelekből is van millió, amit az iskolában irogatnak egymásnak. Kb ugyanaz, mint a gyerekrajzok.
Fu, nemtom, en az iskolai levelezeseken konnyesre rohogom magam igy husz evvel kesobb. Sajnalnam, ha nem lennenek meg. Persze a mennyiseg az nehez ugy, mindent elrakni nem lehet. De azert valamennyit mindenkepp ments meg az utokornak. :)
TörlésNálam már nagyok, szinte semmit sem razolnak, a dolog megoldódott. :) Az iskolai cuccokat amit év végén haza küldenek át szoktam nézni, jobbára úgy, ahogy van kuka, nem a gyerekek hibája, de ilyen fesd ki az előre sablonnal megrajzolt cuccot, na ezt kár eltenni. Viszont kis fecniket, akármiket a saját naplómba szoktam betenni, vagy jó megoldás még lefényképezni és azt elrakni, az kevésbé foglalja a helyet. :)
TörlésA kepeslap pedig meno. :) Ahogy a konyveket sem szeretnem, ha eltunnenek, ugy a papiralapu levelezest sem. Hivatalos, formalis esetekben teljesen ertheto, hogy felesleges. De remelem, a lanyaim nem csak e-mailben fognak szerelmes levelet kapni, hanem boritekban, megcimezve.
VálaszTörlésMi minden kulfoldi utazasrol kepeslapot kuldunk a csaladban, es a lanyok szobajaban az egyik falon csak ezek lognak bekeretezve. Kifejezetten igenyes grafikak, helyi muveszek alkotasai vannak rajtuk, nem ilyen "Budapest by Night"-jelleguek, meg naplementes tengerpart es havas hegyek. A nagyobbik lanyom imadja oket, es szamontartja. "Ezt N. kuldte Afrikából, ezt te kuldted nekem, Anya, mikor Portugaliaban voltal, ezt pedig egyutt hoztuk Norvegiabol". Mind kedves emlek neki, es jol is neznek ki, nem egy dobozban porosodnak.
Ilyesmikre gondolok: https://cdnb.artstation.com/p/assets/images/images/020/671/653/small/fabio-batista-rt11-01.jpg?1568720738
http://www.katrinelund.no/wp-content/uploads/2017/03/Bergen-2-1080x808.jpg
Szerintem Tamkó nem a képeslap "intézményére" gondolt, mint béna feladat, hanem ez a feladat, hogy az egyik barátodnak írjál, amit nem küldesz el, hanem a tanítónéni elolvassa és kijavítja. Ami valahol tényleg elég abszurd.
TörlésPont így vagyok vele, szeretem az igazi levelet és az igazi könyveket, szeretem megfogni nézegetni, egész más a hangulata, mint egy mailnek, vagy e-book-nak.
TörlésIgen, ezt a gondolatot Vera kommentje inditotta el bennem, nem Tamko posztja. Csak nem kifejezetten neki szantam a valaszt, hanem ugy altalaban. :)
Törlésfélreértés ne essék, én (is) képeslapbuzi vagyok, nem arról van szó :) csak életszerűtlennek tartom egy most 6-7 éves gyerek esetében, aki ugyanezeket a dolgokat vszleg inkább whatsappon/viberen stb. fogja megírni a (nagy)szüleinek.
Törlés(mondjuk az egy más kérdés, hogy mit kell a képeslapíráson tanítani? mondanivalója nem ettől lesz valakinek, a cím ráírását meg egyszer megmutatják neki, és onnantól tudja...)
Amugy valoban nem egy nagy stajsz. Megmutatni a cimzest, aztan csokolom. Inkabb orai feladat, mint hazi. De azert a hulye feladat prototipusat tulzonak tartom. :) Nem hulyebb, mint vizes vattan babot csiraztatni. :D Csak hat van, akit ez erdekel jobban, mast meg az. En szerettem kitalalt szovegeket irogatni. Na, de vegul ez is lett a szakmam. Tokre megertem, ha valakit nem izgat, hogy kepeslapot irogasson, es nem noveli a krativitasat. Csakhogy van, akinek meg igen. :)
TörlésTalán nem is a címzés és a formai követelmények megtanulása a lényeg, hanem az írás gyakorlása. Valahol tényleg jobb, mint 50x leírni, hogy apa, baba, stb.
TörlésJaj Istenem, hány hülyeséget csináltunk már. :)) Pl. amikor angolra másnapra (!!) kellett plakátot csinálni a pandákról, és egy egész kupac NG-t lapoztam ár pandás képeket keresni, de találtam! Amúgy rengetegszer mentett már meg minket a nyomtatott sajtó az ilyen sulis feladatoknál.
TörlésGyerekkorom "kedvence" volt, amikor apróbetűs újságból vágtak ki nagy részeket, és karikázd be benne mondjuk az összes "a" betűt.
Kolleganom gyerekei is kaptak ezt karanten hazinak. A helyzet abszurditasat fokozza, h KARANTEN IDEJEN, ami ugye azert lett, h ulj ottjon a seggeden, es csokkentsuk minimalisra a kontaktusokat - MENJ EL KEPESLAPOT VENNI - ird meg - majd MENJ EL A POSTARA FELADNI.
VálaszTörlésCsak pislogtunk, h ez a tanto neni tenyleg ennyire hulye??
Mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mit tart jónak, szépnek vagy hasznosnak. Én sosem fogom feledni, amikor tavaly a 10éves kislányunktól (3.gyermek) Karácsonyi üdvözlő lapot hozott a postás! Iskolában írták,saját pénzükből vett bélyeggel, közösen adták fel a postán. Nem kellett nagyobb ajándék!
VálaszTörlés