2. Egy adott ország külső határainak szabálytalan átlépése bűncselekmény.
***
A menekültválság óta nem értem, hogyan lehet ezt a két fönti állítást (ha igazak) egymással kibékíteni.
2017. december 14., csütörtök
22
1. A genfi egyezményt elfogadó országok (pl. az uniós tagállamok) kötelesek minden olyan idegen állampolgárságú személy menekültstátuszát elismerni, akik a saját országukban (háború, politikai okok stb. miatt) életveszélyben vannak. A menedékkérelem elbírálása több napot (hetet) is igénybe vehet.
2. Egy adott ország külső határainak szabálytalan átlépése bűncselekmény.
A menekültválság óta nem értem, hogyan lehet ezt a két fönti állítást (ha igazak) egymással kibékíteni.
2. Egy adott ország külső határainak szabálytalan átlépése bűncselekmény.
A menekültválság óta nem értem, hogyan lehet ezt a két fönti állítást (ha igazak) egymással kibékíteni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A 2. pontban a szabálytalanon van a hangsúly: ahogy a döntéshozók ezt ott a fotelben elképzelik, aszerint a menekültek békésen sorjáznak egyesével a hivatalos, "szabályos" határátkelőhelyeken (hány szó?), előadják szintén egyesével, hogy mit keresnek ott, és ha menekültstátuszt akarnak, irány a legközelebbi menekülttábor, ahol kivárják, amíg eldönti a hatóság, mi legyen velük.
VálaszTörlésGondolom, valahogy így képzelhették.
Ez igy logikusnak tunik, igen! :)) koszi!
VálaszTörlésEz az én asztalom :)
VálaszTörlésA határ illegális átlépése bűncselekmény és minden ország nagyjából maga dönti el, hogyan védi a határait és milyen eszközöket vet be (pl sokan vissza is állították a határellenőrzést EU-n belül, akár ideiglenesen, akár tartósan, voltak, akik kerítést építettek, nem csak mi...).
Vannak a nemzetközi és EU-s jogszabályok, amik a hazai jogszabályok felett állnak, be kell(ene) tartani őket és jogharmonizációs eljárással úgy kialakítani a nemzeti jogszabály-rendszert, hogy ne legyenek hézagok, ellentmondások stb. Magyarul, pl amikor beléptük az EU-ba, csomó jogszabályt úgy kellett átírni, hogy illeszkedjen az EU-s rendszerbe. Ha meg már tagja az ország és elfogad valamit, szintén nem lehet ellentmondás a magasabb szintű (nemzetközi) szerződésekkel, vagy minél hamarabb meg kell szüntetni a jogszabálysértő állapotot.
A menekültstátuszról szóló Genfi Egyezmény (van több Genfi Egyezmény is) egy sajnos túlhaladott jogszabály, amit akkor 51-ben főleg a háború által teremtett helyzetre írtak. Azóta is volt sok olyan helyzet, amiben bár mindenki tudta, hogy védelmet kell nyújtani bizonyos csoportoknak, maga az egyezmény szigorú értelmezése nem nyújtott túl sok segítséget és mentek a viták. Ezért vannak ajánlások és értelmezések, amik közül pár beleépült a joggyakorlatba is, pl az ENSZ Kézikönyve (http://www.unhcr.org/hu/wp-content/uploads/sites/21/2016/12/UNHCR_Kezikonyv.pdf), hogy egységesebb legyen a gyakorlat és ugyanolyan kérelmeket ugyanúgy bíráljanak el különböző országokban.
Ezek alkotják a menedékjogot az EU-s rendeletekkel, irányelvekkel (amik szintén kötelezttségeket rónak a tagállamokra, át kell ülteni őket nemzeti szintre, csak van egy bonyi eljárás, meg határidőket szabnak stb) PLUSZ a nemzeti jogszabályok, pl nálunk a Menedékjogról szóló tv. Utóbbi szabályozza magát a menekültügyi eljárást, tehát, hogy mi mikor történik, milyen határidőn belül onnantól kezdve, hogy valaki menedékjog iránti kérelmet terjeszt elő vmelyik hatóságnál. Tartalmazza a jogorvoslatokat, jogokat, kötelezettségeket, de még a menekültügyi őrizet szabályait is.
Ha valaki illegálisan átlép egy határt és elkapják, hivatalból idegenrendészeti eljárás indul ellene, ami általában kiutasítással zárul. Viszont ha előterjeszt egy menedékjogi kérelmet az ember, az idegenrendészeti eljárást felfüggesztik egészen addig, amíg a menekültügyi jogerősen le nem zárul. (Akár évekig.).
Tehát két hatósági ügy lesz: egy idegenrendészeti és egy menekültügyi.
Ha pl jogerősen elutasítják a menekültügyi kérelmet (nincs már jogorvoslati lehetőség), akkor folytatódik az idegenrendészeti eljárás, hoznak egy közigazgatási döntést, általában egy határozatot, kiutasítják (kitoloncolják) az embert, aztán az vagy végrehajtható, vagy nem. Itt még lehetnek bonyodalmak (kinek és hogyan adják át, megvan-e még az ember egyáltalán stb). Ezzel egyidejűleg sokszor beutazási tilalmat is elrendelnek, ami majd más okból lehet érdekes a későbbiekben.
Szóval olyan a rendszer, hogy megakadályozza, hogy valaki ki-be járkáljon kedve szerint illegálisan az országba, de meglegyen a lehetősége menekültügyi eljárást indíttatni, de azt is csak úgy, hogy ne terhelje a rendszert (ugyanazokkal az indokokkal nem fognak még egy ugyanolyan hosszú eljárás lefolytatni).
Hogy ki kap menekültstátuszt, az rettentő összetett, hosszadalmas eljárás. Vagy a menekültügyi hatóság dönti el, vagy a bíróság (utóbbi csak részben, mert 2 éve szépen megnyírbálták a jogkörét) és nem adják egykönnyen. Szóval nem pár nap és sajnos nem is pár hét lesz. Talán a szíriaiaknak a háború kitörése után gyorsan elbírálták a kéremeiket mindenhol az EU-ban, de ugye el kell dönteni, ki szíriai és ki nem, sokszor szakértőt kell bevonni, ezek nem mennek hipp-hopp.
Remélem befogadható, amit írtam, szívesen magyarázok menekültügyi témát :)
Woow, köszi Violet a kifejtő magyarázatot! Így most már (meg Vera magyarázata után) világos a dolog, hogy kétféle eljárás indul a mondjuk hajón érkező menekült ellen. Az nem volt egyértelmű sokáig, hogy hogyan tudja az EU konszolidálni azt a kétféle elvet, hogy 1) egyrészt a tiltott és ellenőrizetlen határátlépés bűncselekmény, 2) másrészt hogy a területén élő (ÉS GYAKRAN AZ ELŐBB MONDOTT BŰNCSELEKMÉNY ÁLTAL BEKERÜLT) személyeket pedig védje. De most már értem. Nagyon köszi!
VálaszTörlés