Hú, hat ez nagyon tetszett! Olvasás közben arra gondoltam folyton, hogy vajon honnan vannak ennek az írónak ilyen elrugaszkodott ötletei? Tele a könyv őrületes történetekkel, a mágikus realizmus ehhez képest tényleírásokra szorítkozó józan tőmondatok sorozata.
Az első rész Afrikában játszódik. Tobzódunk a vudu szellemekben, javasemberekben, beszelő és gondolkodó állatokban, túlvilági utazósokban. Viccesen, magától értetődően és megkérdőjelezhetetlenul ötvöződik mindez a valódi világgal. A második rész Norvégiába kalauzolja az olvasót (és félvér afrikai hősünket): ebben a részben kicsit többet tud meg az ember az idős, demens emberek mindennapjairól, mint amennyit valaha tudni szeretne, de még így is szuper olvasmány. Érdekes elemzése a norvég falu társadalmának. Szó van meg asszexualitásról, impotenciáról, depresszióról, még mindig a megszokott őrült szellemek társaságában.
Az epilógus utolsó bekezdésében a szerző megígéri, hogy a következő könyvében arról ír, hogyan keveredett családostul Norvégiába. Rögtön meg fogom venni!
10/9, de csak azért, mert néha túl bő lére ereszti
Szeretem a könyvajánlóidat!
VálaszTörlésSzeretem a kommentjeidet! :)
TörlésÉn is szeretem a könyvajánlóidat, ezt például magamtól sosem néztem volna meg - így azért ha meglátom valahol, bele fogok pillantani (bár úgy tűnik, mi más könyveket szoktunk szeretni)
VálaszTörlésHat az oregekotthonos resze eleg nehez olvasmany (lelkileg), de ha raszanod magad, kivancsi vagyok a velemenyedre!!
TörlésTompa Andreát ismered? Szerintem tetszene Neked a Fejtől s lábtól is, meg A hóhér háza is. Szigorúan ebben a sorrendben :)
VálaszTörlésKöszönöm, nem hallottam még róla. Felírtam! :)
Törlés