2014. november 28., péntek

Salamoni döntés

Kiráz a hideg, ha arra az esetre gondolok, ami most nagy port kavar Franciaországban és amit Salamon király történetéhez hasonlítanak. Egy 18 hónapos kisfiúról van szó, akiről az anyja még a kórházban lemondott, és akit két hónaposan örökbeadtak. Az történt, hogy a biológiai apja most magának követeli a gyereket. Első fokon pert nyert, másodfokon viszont elutasították, így a gyerek pillanatnyilag a családjánál maradt. A férfi a semmítőszékhez fordult.

Tökéletesen bele tudom magam képzelni mindkét fél helyébe. Kiderülhetne például, hogy egyik fennmaradó embriónkat egy idegen nőbe ültették bele, a terhességből egészséges kisbaba született, akit most egy belga család nevel. Hát, nem mondom, hogy nem éreznék semmit, de a fájdalom mértéke igencsak tűrhető lenne.

Viszont! Ha most megjelenne egy belga nő, aki mondjuk kiderítette volna, hogy Boni igazából az ő petesejtjéből született, és most visszakövetelné - hát akkor meghalnék. Szerintem valahogy így érezhet az a család is, akinek hirtelen azt mondhatják, hogy vissza kell adniuk azt a kisfiút, akit sajátjukként nevelnek több mint egy éve.

Mindenhonnan azt hallom, hogy az eset bonyolult és hogy nehéz igazságot tenni. Hát csak én lennék olyan szélsőséges, hogy 100 százalékban a családnak adok igazat? Nem is értem, hogyan ítélhették az apának először... azt olvastam, hogy 8 hónappal a gyerek születése után fordult bírósághoz, és hogy még soha meg sem látogatta (pedig a család beleegyezett, hogy láthassa). Pszichológusok sorát vonultatták fel a bíróságon, akik egyértelműen állították: a gyereknek hatalmas trauma lenne, ha szüleit hirtelen elvesztené és egy idegennel kellene tovább élnie.

Nem értem, hogyan van szíve a pasinak ilyen kegyetlen játszmát űznie ezekkel az emberekkel... és a saját fiával. Oké, biztos az is befolyásol (pedig nem kellene, de mégis), hogy éppen börtönből szabadult. És végezetül pedig: nem értem, hogyan lehetséges ez az egész. Az anya azt a formáját választotta az örökbeadásnak, amikor titokban, még a szülés után lemond a babáról (accouchement sous X franciául, van ennek magyar megfelelője?), de ennek ellenére mégis kiderülhetett, hogy ki az apa. Lehet, hogy adminisztratív hibák állnak a háttérben, és jóhiszemű az apa, és akkor még tragikusabb az egész. .

14 megjegyzés:

  1. Én is a csalàdnak adok igazat.. Magyaro-n azt hiszem hat héten belül gondolhatja meg magàt az örökbeadó, és nem is tudhatja, hol van a gyerek.

    VálaszTörlés
  2. Nem is értem, nem valami jogszabályi rés ez hogy az apa egyáltalán visszakövetelheti? Vagy az anya hogy adhatta örökbe az apa engedélye nélkül?
    Nagyon szomorú. Az apát is megértem, kijött a börtönből és annyit tud hogy van egy gyereke, abba akar kapaszkodni dehát akkor is...
    Nekünk egyébként majd nyilatkoznunk kell hogy mi legyen a lefagyasztott fel nem használt embriókkal és donation helyett lehet kísérletekre is felajánlani. De visszakövetelni vagy egyáltalán kinyomozni hogy kihez kerülhetett azt maximum csak egy filmben lehetne, valóságban nem tudom elképzelni.

    VálaszTörlés
  3. Gyanus az egesz, en sem ertem, hogyan tortenhetett, tudta-e egyaltalan hogy a baratnoje terhes? Ha igen, miert nem szolt mar elobbb
    ? Ha nem, honnan tudta h o az apa? En viszont nem ertem meg ot, igy kitolni egy csaladdal... Nem lehet h a baratnojen akar bosszut allni? Amugy van mar egy gyereke.

    Az embrios sztorikat csak peldanak talaltam ki, bar hallottam mar egy ilyen esetet... (Rossz embriotvkapott a par - remalom)

    VálaszTörlés
  4. Én is szélsőséges vagyok akkor…
    Most azon túl, hogy adminisztrációilag vagy törvényileg hogy lehetséges az, hogy egyáltalán szóbajön ilyesmi - hogy lehet ennyire kegyetlen a pasi?! Ha állítólag "szereti*" a fiát, hogy tudná ennek kitenni…? :(

    * Szerintem akinek van gyereke, annak tudnia kell, hogy bármekkora szeretet is van előtte (esetünkben terhesen, az ő esetében most/megismerkedés előtt), azt egyszerűen nem is lehet egy napon emlegetni azzal, amit később a közös mindennapok alakítanak ki. És ennek a gyereknek van egy családja, aki őt szereti, és akit ő szeret - úgy igazán, idézőjelek nélkül...

    VálaszTörlés
  5. Egy blogon nemrég vita volt egy ilyen témáról, hogy kórházban elcserélt gyereket visszacserélnél-e a vérszerintire. Ès nagyon sokan igen!!! Merthogy van előttetek még 2x év, ami alatt vele is kialakul a kötődés, de a vsz kapcsolat csak vele állhat fenn. Nekem nagyon durva volt, én biztos nem adnám a fiamat, bár a vsz gyerekkel is tudni szeretném, hogy mi van (igazából őt is akarnám, de nem annyira, mint a fiamat)

    VálaszTörlés
  6. Cifra történet. Nem az apa mellett állok (mert 8 hónapig nem jelentkezett, mert ha tudta is, hogy terhes a felesége /vagy nem felesége/, miért nem a születéskor igyekezett magához venni a gyereket? Még ha éppen börtönben ült, jelezhette volna szándékát... Vagy ennyi időbe került tisztáznia a gondolatait? De ha most tiszták a gondolatai, akkor miért nem dereng neki, hogy rossz úton jár? Hogy az is rossz, hogy csak most jutott eszébe? Elég későn. Vagy soha nem késő? Vagy ha szerinte ez a jó út, nem esik le neki a tantusz, hogy ami szerinte jó, az nem biztos, hogy mások szerint jó? Arra akarok kilyukadni, hogy úgy tűnik, nem mérlegeli a gyerek érdekét. És még egy csomó kérdés... Cifra, az biztos.

    VálaszTörlés
  7. Esti: ugye?? Es a pasi apa, tudnia kellene mindezt.. Aaaaa, szerintem nem johiszemu. Biztos belemenne, ha ugy dontene a birosag, h kette kell vagni a gyereket...

    Gigi: en sem adnam! :)) de emlekszem, volt egy ilyen eset csehorszagban es ott visszacsereltek a gyerekeket! Dobbente. Asszem masfel evesek voltak. Egyebkent az, h elokerult a ver szerinti apa, meg jo is lehet kesobb a gyereknek, amikor fel akarja keresni a biologiai szuleit. Nem hiszem h az orokbefogado szulok elleneznek.

    VálaszTörlés
  8. Bezzeg: most latom a kommentedet. Bennem is egy csomo kerdes merult fel, de nem talalok a neten ra valaszokat, egyik cikkben sem irjak. Fura!

    VálaszTörlés
  9. Volt a TV-ben is egy megtörtént eset amikor elcseréltek két gyereket és csak egy műtétnél derült ki hogy a gyerek nem lehet azoké a szülőké. Már nem emlékszem hogy vissza cserélték-e őket de úgy oldották meg az életüket később hogy rendszeresen együtt volt a két család, közös programokat szerveztek, sőt még egymás közelébe is költöztek. Én mindkét oldalt megértem. Mindenki szeretné a vér szerinti gyerekét nevelni, látni benne a saját tulajdonságaikat, a hasonlóságot. Minél kisebb korban derül ki, annál jobb. 10-15 év után viszont a helyzet szinte kilátástalan. Mármint a megoldás szempontjából. A posztban említett esetben nyilván az örökbe adásnál el lett szúrva az adminisztráció. Nem derült ki a leírásból egy csomó minden, tudott-e az apa a gyermekről, beleegyezését adta-e az örökbe adáshoz ha tudott róla. Ha nem tudott róla csak később akkor bizony az anya is tehet a történtekről, hiszen legalább neki tudnia kellett hogy ki a gyermek apja. Az nem járja hogy ha letagadja és úgy adja örökbe.

    VálaszTörlés
  10. A megoldás tényleg jó, de mekkora mázli kell ahhoz, hogy az a család szimpi legyen, olyan, akivel szívesen összejár az ember? És akinek a gyereknevelési és egyéb elveivel egyetértünk? Mert különben az ember csak a haját tépi, hogy te jó ég, kikkel hozott össze a sors (és kikkel hozta össze a sors a vér szerinti gyerekemet).

    És arra gondolok, hogy olyan nagy hiba áll a posztben említett történet hátterében, hogy eltuddolják, és az újságírók sem tudják kinyomozni. Mert akárkivel csak beszéltem az esetről, mindenkinek ezek a kérdések ugrottak be - akkor miért hallgat a média? (na, én is összeesküvéseket gyártok, tessék...) mindenesetre a hibás személyt is a bíróság elé kellene állítani.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tény hogy az egy film volt, még ha megtörtént esemény is dolgozott fel, nem feltétlen minden úgy történt. Szóval ott sem volt minden happy, volt bíróság, cirkusz, tehát az alap problémákat bemutatta, pont azokat is, amiket írtál, nevelési elvek különbözősége, sőt még a családon belül az apa és az anya is mást gondolt. Nyilván valaki nagyot hibázott aminek nem lehet vesztese a család aki befogadott egy újszülöttet és sajátjaként nevelte.

      Törlés
    2. Hm... En is ismerek egy olyan csaladot, ahol az apa es az anya mast gondol... :))

      Törlés