Döbbeneteim listája, kép- és hanganyaggal (27. nap)

• Boni elkezdte a vezetéknevükön hívni azokat az osztálytársaikat, akiket óvodás kora óta a keresztnevén hívott.
• Jelentkezett a Swiss légitársaság, hogy amiért nyáron törölték az európai járatukat (és ami miatt lekéstük a LA-i csatlakozást és veszítettünk egy teljes napot az amerikai utunkból), megítélt számunkra fejenként egy-egy 300 svájci frank értékű utalványt valamelyik saját járatára, Zürich-i indulással.
• Most esett le, hogy a francia középiskola-rendszer nem félévekből, hanem negyedévekből (trimeszterekből) áll, mint egy terhesség. Boni jegyeit lezárták, hamarosan megkapja a bizonyítványt (?).
• Rajzon a meleg és a hideg színeket tanulják. Meg is mutatta a sárga-narancs-piros tónusú naplementét, amit rajzolt. Beszélgetés közben derült ki, hogy Z. nem „hisz” ebben a kategorizálásban, mert nem látja sem melegnek, sem hidegnek a színeket.
  
• Boni a decemberi zongorakoncertre két darab között hezitál. Az egyik egy könnyen játszható, fülbemászó szonáta, amivel kényelmes sikereket zsebelhetne be, én ezt választanám. A másik egy nehéz, modernebb darab, tele disszonáns akkordokkal, amit nagyon jól kell játszani ahhoz, hogy élvezhető legyen. Boni ezt akarja választani, pedig ő is inkább biztonsági játékos, mint én, úgyhogy nem is értem.. (Igyekszem nem befolyásolni.)
• Biztos kíváncsiak vagytok, rendett rakott-e a szobájában. Íme egy friss kép: