2026. március 27., péntek

A hazugságról

Volt egy kellemetlen, sőt, kínos beszélgetésem az ablakossal, amelynek a végén 99%-ban biztos lettem benne, hogy hazudott, és hogy egy olyan ablak fényképével akarta a saját munkájukat illusztálni, amit a netről szedett le, és ami nem az övé. Rettenetes volt, amikor a gyanúmmal szembesítettem, és csak annyit mondott, hosszú szünet után, többször is: Jaaaaajjjj. Majd: Erre nem tudok mit mondani. Szinte már-már beismerte, de aztán maradt annyi ideje, hogy összeszedje magát és védekezzen. Azt állította, hogy azt a fotót a saját telefonján, az ömlesztett képtárában találta. Így utólag azt kellett volna megkérdeznem, hogy akkor hogyan került egy másik cég honlapjára? De mindegy is, mert azt a stratégiát választotta, hogy védekezik és tagad – holott ebben a szakaszban, ha beismerte volna, még adtam volna neki egy esélyt. Arról nem is beszélve, hogy emberileg is mennyire klasszabb lett volna.

Az a durva, hogy erre a hazugságra semmi szüksége nem volt! Az ő honlapján ennél sokkal, de sokkal jobb fotók és szebb ablakok vannak (bár a kérdés felmerül, övék-e?). Az történhetett, amit Zenjebil is írt: nem egy dörzsölt csalóval volt dolgom (hiszen akkor nem bukott volna le fél perc alatt), hanem egy olyan pasival, aki kényelmi okokból nyúlta le más fotóját. Szinte biztos vagyok benne, hogy tudnak ugyanolyan szép ablakot gyártani.

Kétszer is visszahallgattam a beszélgetésnek ezt a részét (nyolc perc), nagyon tanulságos volt. Egy ponton szinte fölénybe került, mert úgy akart engem beállítani, mint valami kukacoskodó nőszemélyt, aki őt meghazudtolja, holott a fényképpel egyszerűen csak segíteni szeretett volna (ez így konkrétan elhangzott). És igen, a kérdés számomra is fölmerült, elvi síkon: vajon a becsületesség (nagyvonalúság, szabadság stb.), ahogy azt a szépirodalomból tudjuk, tényleg teljes, nem megbontható egységet alkot, mert ha megbontjuk, fölfeslik az egész, azaz egy ember vagy korrekt, vagy nem, átmenet nincs. Vagy pedig, ahogy az a valóságban történik, és amiről az igazságszolgáltatás is beszámol, tényleg léteznek ún. kisebb és nagyobb hazugságok?! Vannak nagyon, közepesen és kicsit becsületes emberek, létezhet ez?

A kérdés ebben a gyakorlati helyzetben viszont nem merül fel. Kétmillió forintot kellene átutalnom a pasinak most, mielőtt még a munkát elkezdi, majd kétmilliót az ablakok beépítése után. Hát én ezt nem merem megtenni! Viszont kérdés, hogy mi lesz most. Lehet, hogy az egész projekt tolódik, mert hol találok én most olyan ablakost, aki szép ablakot tud nekem készíteni, és még talpig becsületes is?! 

13 megjegyzés:

  1. Azt nem mondhatom meg, hogy te mit tegyél, de én semmiképpen nem utalnák ennek a fickónak! Szerintem igenis nagyon dörzsölt csalóval van dolgod, aki egyszerűen nem számított arra, hogy megkérdőjelezik a becsületét. Ezért is akart téged úgy beállítani mint kukacoskodó nőszemély. Szerintem jól érzed, ha beismerte volna, akkor áll szemben a becsületes fickó aki tévedett...de így??? atyaég!!!

    VálaszTörlés
  2. Szinte sajnálom ezt a pasit...:(
    De nekem sem lenne erőm alkalmazni. Az építőipar amúgy tele van csúsztatásokkal, folyamatosan, minden szinten.

    VálaszTörlés
  3. Ja nem, semmiképp sem akarnék már velük dolgoztatni!!

    Zenjebil, olyan érdekes, hogy akinek átküldtem a beszélgetést (három személy), mindenki így reagált: megsajnálta a pasit (???), és biztosított róla, hogy az ő világukban mindenki hazudik :)))

    VálaszTörlés
  4. Simán elhiszem, hogy a telefonjában találta, én is szoktam "ötletlopásként" netről fotózni, vagy bárhonnan fotózni, mert a telómban néha visszanézem a képeket és akkor nem felejtem el. Nyilván tudta, hogy nem sajátja.

    VálaszTörlés
  5. Én máshogy látom, érdekes. Persze én sem utalnék. Nekem az a tapasztalatom az ilyen mesteremberekkel (vagy nem is tudom, hogy illik őket hívni), hogy magához a kétkezi szakmához értenek (jól vagy rosszul), de minden máshoz (ú.m. marketing, időmenedzsment, könyvelés, jogi dolgok, kommunikáció, rendszerezettség, előregondolkodás, pénzügyi tevezés) nem. Talán amiatt, mert az utóbbi 40 év során, minden gyerek aki 3-as vag annál jobb jegyeket szerzett az iskolában, valamiféle egyetemre ment és nagy %-ban fölösleges képesítést szerzett, míg asztalosnak (ablakosnak, villanszerelőnek, stb.) olyanok mentek akik nem tudtak vagy nem akartak leérettségizni sem.
    Ez lehet hogy nem igaz, a tapasztalatom ezt mutatja, több építkezés, felújítás, szerelés, javítás után.
    Én ritkán találkoztam olyannal aki tudott nemhogy referenciamunkát, de egy normális emailt megírni, pl. az árakról, előlegről, ütemezésről, akármiről és ez totálisan nem korrelált az elvégzett (vagy nem elvégzett) munka minőségével.
    Szerintem a szerelő arra gondolt: "Na ennek a tyúknak fotó kell, hát keresek neki".
    Az meglepne ha az lett volna a terve hogy kicsikar tőled 2millió forintot majd eltűnik. Ahhoz nem elég pénz. Én inkább olyanokba futottam bele sokszor, hogy félig elvégzik a munkát, egy fillért sem kérnek, vagy csak az anyagköltséget kérik el, és utána soha vissza nem jönnek és nem veszik fel a telefont.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    2. Nekem volt sulis koromban olyan ismerősöm, aki később fiatal felnőttként több embertől beszedett előlegeket ha jól emlékszem pont ablakcserére. Aztán eltűnt és a rendőrség kereste.

      Törlés
  6. Fella ebben nagyon tévedsz, nem egy asztalos ismerősöm van, akinek több diplomája van (ötven pluszosok, mint én), csak az évek során úgy alakult, hogy asztalosok lettek és jobban élnek belőle, mint a többi értelmiségi ismerőseink. Jaigen, egy ilyen villanyszerelő is van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, Dióhéj, de akkor ezek a szakemberek a szűken vett asztalosi munka körüli mindegyebet (marketing, időmenedzsment, könyvelés, jogi dolgok, kommunikáció, rendszerezettség, előregondolkodás, pénzügyi tevezés) nem az asztalos iskolában tanulták, hanem a jogi, műszaki, gazdasági, stb. oktatás során "szedték magukra".
      Én erre gondoltam, csak nehezen tudtam/tudom egy kommentben kifejteni. Továbbra is azt gondolom, hogy egy szakiskola olyan gyenge gyerekállománnyal dolgozik, hogy ha akarják sem tudják megtanítani nekik a kétkezi részen kívüli dolgokat (ezért valószínű, nem is nagyon próbálkoznak). És közben lehet kiváló kézügyességük, kreatívak, pontosan dolgoznak, de közben nem tudják az árazást kikalkulálni, nem tudnak kommunikálni, megígérik hogy jönnek majd nem, túlvállalják magukat és nem tudják tartani, adócsalásba keverednek, stb. stb.
      Még azt is hozzáteszem, hogy most, hogy szellemi munkásra már nagyon kevésre lesz szükség (a Mesterséges Intelligencia miatt), talán ez elked majd máshogy alakulni, de nem tudom, hogy mikor, mert (amit én közelről ismerek) a gazdasági felsőoktatás még mindig tízezresével ontja magából a közgazdászokat és pénzügyeseket és csak úgy tudnak már elhelyezkedni, hogy egy hozzám hasonló 50+ ost "kitúrnak" az állásából. Nekem már nehéz lesz asztalosnak elmennem, ő még elmehetett volna, de mivel nem számít magas szintű, tanult, stb. szakmának, nyilván nem ment el annak.
      Nem tudom, így esetleg jobban érthető, hogy mire akartam kilyukadni?

      Törlés
    2. Fella, én pont arra gondoltam, hogy ezeknek a szakmáknak az oktatását kellene nagyon megreformálni, hogy vonzóak legyenek. A szülők pont azért nem akarják, hogy a gyerekeik szakiskolába menjenek, mert akkor végleg elvágják magukat mindenféle felsőoktatást, ha a gyerek tovább akarna tanulni. Ezért a szakma úgymond lesilányodik, lenézett dologgá, mert a szakiskolákat (valszeg joggal) azonosítja a társadalom nagy része úgy, hogy ide már csak a maradék megy, aki nem jutott be máshova. Én inkább arra vinném el az oktatást, hogy gimnázium/érettségi utáni államilag támogatott szakképzéseket indítanék, aminek feltétele lenne az érettségi. Így lenne lehetőség érettségi után felsőoktatásba vagy szakképzésbe menni, egy magasabb szinten.

      Törlés
  7. A helyedben keresnék a neten egy megfelelőnek látszó gyártó céget (az "ablakos" is velük csináltatja), aki aztán általában megbízható szakembert is tud ajánlani, aki ezeket beépíti, ill. előzetes felmérést végez.
    Sok év alatt az építőiparban azt tapasztaltam, hogy rengeteg a csaló. Vannak talán még jó szakemberek, főleg az idősebb korosztályban, akik kevésbé értenek az informatikához, ők viszont nem is fognak neked ilyen dumával előállni.
    Katalin

    VálaszTörlés
  8. Ha már itt tartunk, Varga Judit, volt igazságügyi miniszter is asztalos vizsgát tett.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Viszont azt erősen kétlem, hogy valaha ebből fog élni…

      Törlés