– Mama, olvashatok még egy kicsit? – kérdi Boni lefekvés után.
– Dehogy, holnap korán kell kelni! – válaszolom azonnal.
– Csak egy percet...? – fog alkudozásba.
– Nem!
Kimondhatatlanul utálom az alkudozást. A 21:30 már eleve egy kialkudott (és túl késői) időpont. Minden reggel (túl) korán ébred, gyakorlatilag nincs meg neki a kilenc óra alvás.
– És ha a papa megengedi...?
– NEM!! – próbálom elejét venni a vitának, könyörgésnek, hisztinek. – Én úgysem engedem!
– Nem vagy aranyos, mama...! – kezd beletörődni a megváltoztathatatlanba, de előtte még egy sértést szeretne a fejéhez vágni ennek az unalmas felnőttnek, aki az alvással töltött órák számát méricskéli, holott kint még szinte világos van, az ablakon bódító nyár- és hársfaillat száll be, és különben is, mindjárt itt az év vége és baromi jó résznél tart a könyvében. – Hogy is mondta Maugli a kobrának..? Fa..? Milyen fa...? Ja igen, mama, Kiszáradt Fa vagy!!
juj, remélem, olvas a takaró alatt zseblámpával! :))))))
VálaszTörlésNa most te kinek drukkolsz? :)))) A Kiszáradt Fának vagy a Fiatal Hajtásnak? ;-)
Törlésa legnagyobb Fiatal Hajtás rajongó vagyok, hé! micsoda kérdés :))
Törlésén belül mindig olyan büszke vagyok, amikor Dani "csak még egy oldalt" el akar velem olvastatni esténként, és annyira, de annyira remélem, hogy 12 évesen még mindig akar majd "még egy kicsit" olvasni! (persze én is nemet mondok neki, mert késő van, aludni kellene, de közben úgy örülök, hogy érdekli!)
VálaszTörlésÉn Boninak drukkolok, bocs;) mikor nagy ritkàn egy diàkom olvasott a pad alatt és észrevettem, mindig tovàbbi jó olvasàst kívàntam.
VálaszTörlésNálunk kötelezően kell lenni a gyerekeknél bármilyen, őket érdeklő olvasnivalónak. Amint üresjárata támad (hamarabb elkészül / várakozni kell pl az ebédre / bejön a diri vagy egy kolléga valami SOS dolgot megbeszélni / épp haditanácsot ülünk, mert valaki olyasmit csinált, amiben nyomozni kell) kérdezés nélkül előveheti, és olvashat. Viszünk olvasnivalót a fogorvosi + a védőnői váróba is, amikor iskolai szűrés van.
TörlésAz én gyerekeimnei nem engedte a tanító néni, hogy a sajàt könyvüket olvassàk (5 évesen mindkettô olvasott màr, de szép hosszú könyveket, a fiam egy madàrhatàrozót, pl😄😄), követniük kellett és felolvasni, hogy 'Kati fôz'. Hajrà magyar iskolarendszer! Most màr jobb ilyen szempontból, felsôben màr örülnek, ha bàrki bàrmit olvas, a lànyomtól a földrajz tanàr folyton kölcsönkéri a könyveit😄
TörlésAh, neked fogalmad sincs hogy milyen szerencséd van Bonival... Én is neki drukkolok. (FElla).
VálaszTörlésEgyébként meg annyira nonszensz, hogy az ami az én gyerekkoromban lustaságnak, csalafintaságnak számított (fizikakönyv borítóba álcázott Mikszáth regény) az ma dícsérendő cselekedetnek bizonyulna.
Földrajz vagy töri atlasz a tuti, az spéci borítójú volt (60-as évek 2. fele 🤭). Nagymamám se vette észre a bebújtatott kötetet. 😉
Törlés