Tegnap Boni méltatlankodva jött haza, hogy C’est beaucoup trop meleg! azaz hogy túl meleg a kabát. Ennyi szó esett róla, az állítólagos rondaságát nem is említette. Tollkabát, tényleg meleg, de ez a lényege. Nagyon nehéz elképzelni, hogy valaki ne fázzon télen, se kint, se bent, de úgy látszik ez a helyzet. Én egész télen gyapjú síharisnyát hordok a farmerem alá, különben nem tudnék áttelelni.
Böjt: na, ezt meg sem éreztem. Annyit ettem uszi után, hogy egyáltalán nem kívántam este a kaját. Csak arra kellett figyelni, hogy a mandarinokból ne vegyek el automatikusan egyet-egyet, mikor elmentem a tál mellett. Viszont csalódtam ma reggel: szerdához képest egy grammot sem fogytam… még mindig nem sikerült visszanyernem a nyár eleji súlyomat.
Bejgli: hát sajna nem ez lett életem bejglije, pedig a tavalyi recept alapján csináltam, ami nagyon szép lett. Idén kis bénácskák. Reggel vágtam föl, az ízük oké.
Krimi: végül nem kezdtem el, öt könyv már így is sok. Majd ha befejezem a Roald Dahlt, talán megteszem vonatos könyvemnek (feltétel: vékony és könnyen olvasható legyen, se könyvtári, se kölcsön). Egyébként ez a Roald Dahl úgy került hozzám, hogy októberben, amikor Budapesten voltam, a papám korábban odavitte, két másik könyvvel együtt a lakásomba. Az alatt a pár nap alatt nem tudtunk találkozni, ezért így oldottuk meg, hogy odaadja ezeket a könyveket. Már egy ideje beszélt róluk nekem, két könyvet nekem szánt, egyet Boninak. Tök rendes volt, hogy ezért külön elment a nyolcadik kerületbe.
Csak hogy aztán minden héten megkérdezte, egyre türelmetlenebbül, hogy elkeztem-e már valamelyiket. A végén már teljesen hülyén éreztem magam, holott nem én kértem kölcsön a könyveket, a papám pedig személyes sértésnek kezdte érezni, hogy nem vetettem rájuk magamat. Szóval ezért kezdtem el (ismerem a sztorikat amúgy, kamaszkoromban olvastam).
Most a zenesuliban ülök, Bonit várom. Holnap jön az 1. turnus vendégsereg, montam is Boninak, hogy a délutáni programjába illessze be a rendrakást. Én szerintem elkészítem a holnapi kaját (parmentier de canard, kacsacomb és krumpli) és talán megnézünk este egy filmet hárman. Múlt héten szétröhögtük magunkat valamelyik Asterixen, annyira jó volt.
Tökre szeretem ezeket a tèli hétvégéket.
1. kiegészìtés: Hazafelé bementünk a könyvtárba, és előjegyeztettem a Ted Chiangot!
2. kiegészítés: Boni nekiállt pakolni, én addig elmentem a belvárosba. Izgatottan hívott, hogy csoda történt, meglett az a füzete, amit a múltkor annyit kerestünk! Nem mondod, hol volt? - kérdeztem csodálkozva, mert tényleg mindenhol megnéztük.
- A fiókomban LAPULT! - felelte disztingváltan.
Találkozunk decemberben!
Köszi ezt a hónapot, minden nap vártam az új írást. Szuper ez a zárófotó és tök jó a Kill Bill stílusú cipőd :)
VálaszTörlésDe ari vagy, köszi❤️
TörlésTènyleg Kill Bill :)))))