Amennyire nem gondoltam az elején a szülésre és az utána
következő pár hétre, annyival többet gondolok rá most. Amit érzek, az fura
módon elsősorban nem a félelem, sem az aggodalom, hanem: a kíváncsiság. Annyira
kíváncsi vagyok, milyen is egy szülés!
Kíváncsiságomat a legmagasabb fokra ezek a híres szülőfájások
csigázzák. Azt mondják, olyanok, mint a menstruációs görcsök, csak sokkal
erősebbek. De én annál nagyobb fájdalmat nem nagyon tudok elképzelni! (alacsony
a küszöböm) Ráadásul ezek az összehúzódások jönnek-mennek, az meg milyen lehet?
Én reumás fájdalmakkal vagyok sajnos közeli atyafiságban, azok ha elkezdődtek,
nem hagynak nyugodni. A kórház honlapján javasolják, hogy vigyen az ember
zenét, olvasnivalót, ezek szerint amikor nem fájnak az összehúzódások, akkor
tök jól van az ember? És a kontrakciók kiváltotta fájdalmat tényleg lehet enyhíteni
különféle pozíciókkal, hasi légzéssel, koncentrációval stb.?
Aztán vajon rögtön tudni fogom-e, hogy megindult a szülés?
Nagyon remélem, hogy nem a magzatvíz fog elfolyni először, mert tudom, hogy
utána az órák meg vannak számlálva. És vajon kivárja-e a baba a novembert, vagy
előbb fog megszületni? Este megyünk majd a kórházba, netalán éjszaka? Fogok-e pánikolni
és hisztizni a szülés közben? Már szóltam Z-nek, hogy lehetőleg minden pillanatban maradjon
nyugodt, történjen bármi. De az is lehet, hogy fegyelmezetten
veszem majd az akadályokat, ki tudja?
Nagyon csalódott lennék, ha császármetszéssel kellene
szülnöm. Még ebben az esetben is remélem, hogy fogok érezni összehúzódásokat,
azaz hogy magától indul majd be a szülés. Igazából sajnálom a férfiakat, akik
ugyanúgy várják már a gyerekük születését, mint a nők, csak nekik az ölükbe pottyan a baba, míg a
nők átélik a jövetelét. És a férfi nőgyógyászok helyében is nagyon frusztrált
lennék, akiknek napi munkájuk forog a szülés körül, mégsem fogják soha
megtudni, milyen is az pontosan.
Az, hogy milyen érzés lehet, amikor a kisfiunkat végre rám teszik,
viszonylag nagyon könnyen el tudom képzelni. Már a gondolatra is könnyezni kezdek,
el ne felejtsem, hogy erre is fel kell készítenem majd Z-t. Úgy gondolom, hogy
rögtön imádni fogom a gyereket, el sem tudom képzelni, hogy másképpen legyen,
noha tudom, hogy vannak nők, akiknek ehhez idő kell. És kire fog hasonlítani? Az
UH szerint rám, Z. szerint ez hülyeség. Ha ronda lesz, észreveszem-e? És milyen
lesz egy egészen kicsi babát öltöztetni, mosdatni? Alig tartottam a kezemben ilyen pár
napos-hetes kicsikét, a mamám már jól a lelkemre kötötte telefonon, hogy mindig
fogjam hátul a fejét. A szoptatás nem érdekel különösképpen, sőt a fejőgép
gondolatától pl. kiráz a hideg. Persze szeretnék szoptatni, tudom, hogy nincs
ennél jobb a babának (főleg novemberben), praktikus, és az is lehet, hogy a
végén nekem is megtetszik a dolog.
Aztán milyen lesz otthon? A barátnőim vagy rémálomról vagy
kiegyensúlyozott boldogságról mesélnek, illetve ami a kettő között elfér:
van, aki két órát aludt egyfolytában hetekig, van, aki kipihenten várta a
látogatókat. Nos, a legdurvább forgatókönyvre számítok, azaz hogy a baba nem
fog aludni én meg szenvedni fogok a reumától. Ezért a mamám elvileg jön egy
hónapra segíteni, és ami az éjszakákat illeti, úgy tervezzük, hogy az első időkben (az elveinkkel ellentétben) a baba egy bölcsőben alszik majd mellettem,
hogy ne is kelljen kiszállnom az ágyból az éjszaka – mert ez már most, a 8. hónapban
is nagyon nehezen megy.
Érthetetlen (de persze elfogadható), hogy bizonyos nők
önként lemondanak erről a hatalmas kalandról és nem vállalnak gyereket!
Miért lennél csalódott a császár miatt?
VálaszTörlésHa ronda,nem veszed észre,dehogy :) majd legfeljebb később,azt is csak magadnak, hű milyen csúnyácska volt mikor született,de most milyen szééééép :) hajnalban mentek! :) kontrakciók közt tök izgi várni Őt! Csaszitól így érzel , a szoptatást akkor nem értem,leirnád? Pici babát ölelni puszilgatni illatolni,nincs csodásabb! Röviden ennyi :)
VálaszTörlésAzért lennék csalódott a császár miatt, mert akkor nem élhetném át ezt az egészet, főleg, ha programozni kellene a császárt. Szerintem sem venném észre, ha rondácska lenne :))
VálaszTörlésSzoptatás: jaj, nem tudom, egyáltalán nem vonz, nem is értem miért. Tudom, h vannak nők, akik imádják, az egyik barátnőm 4 éven keresztül nem tudta abbahagyni (egyetlen kislánya van) stb. Valahogy fura érzés lehet, hogy termelődik majd jön belőlem valami, olyan... állatias. De persze nem kérdés, hogy tervezem, a posztban említett okokból kifolyólag. Ha valami miatt nem tudnék, akkor viszont nem lennék marha csalódott, csak azon aggódnék, nem származna-e belőle hátránya a babának.
Szerintem ha programozni kell, annak oka van. Nem hiszem, hogy ez esetben a csalódottsággal leszel elfoglalva, sokkal inkább azzal, hogy ép bőrrel megússzátok mindketten. de erre ne is gondolj. A szoptatás, meg hogy jön a tej, az elején tényleg fura, de összességében az egész dolog sokkal kellemesebb, mint amennyire fura (meg fájdalmas, de csak az elején). én azt hittem, hogy csúnyának fogom találni, de nem, gyönyörűszépnek láttam, és majdem sírtam, amikor megmutatták.... manner
VálaszTörlésÉn szültem mindenhogyan (simán, meg ilyen-olyan császárokkal is). És akkor: igen, két fájás között -főleg eleinte, mikor 20-15-10 percenként jönnek- SEMMIFÉLE jele nincs annak, hogy éppen vajúdsz. Később, ha fáradsz, akkor azért már a fájásszünetek sem olyan egyszerűek, meg hát egyre rövidebbek is, ugye. Én nem tudtam enyhíteni semmivel a összehúzódások fájdalmát, és a sokak által magasztalt hatalmas gumilabdán ülni egy horror volt, úgyhogy le is ugrottam róla hamar. Nekem egyáltalán nem menstruáció-szerű volt, mert nem kaptam tőle levegőt és kést forgattak a derekamban (ez most, gondolom, cseppet sem vigasztal).
VálaszTörlésA császár meg... Az első fiam altatásos műtéttel született. Nem láttam, nem hallottam sírni, marha rossz volt, főleg egy sima szülés után, ahol rám tették a gyereket, meg minden más remek dolog is volt. Bazi nagy csalódás volt, na, pedig előtte addig vajúdtam, amíg 4,5 ujjnyi nem voltam, szóval semmi jóból nem maradtam ki. Ezzel szemben a második fiam spinális érzéstelenítés melletti császárral született és hatalmas nagy élmény volt! Igaz, nem sok közöm volt hozzá, de a doki folyamatosan mondta, hogy mit csinál, hogy már látja a haját stb. Mikor megszületett megnézhettem, beszélhettem hozzá, jó, nem tették rám, mert a a műtőben hideg volt és gyorsan vitték melengetni, de akkor se volt csalódás. Meg az is sokat nyomott a latban, hogy a férjem velem lehetett a műtét alatt, ez is olyan "szülésessé" tette a dolgot. Szóval, egy császármetszés is lehet rendes "szülésélmény" csak olyan orvos kell, aki partner abban, hogy élménnyé tegye. Ne legyen kuka, hogy úgy érezd magad, mint egy darab hús, hanem bevonjon, mert hát végtére is te "szülsz" vagy mi.
Én mindhárom kisfiamat természetes úton szültem (első kettővel a fájások indultak be, a harmadiknál a víz folyt el, majd rá 20 percre a fájások is elkezdődtek). És ezekből a szülésekből kiindulva mondom azt, hogy én spec miért lennék "csalódott", ha császárom lenne/lett volna: kimarad mindaz az élmény, amit egy sima szülésnél élhetsz rá. Hogy igenis Te is, és a baba is megdolgozol azért kőkeményen, hogy láthassátok egymást. Érzed minden egyes mozdulatát, ahogy a hüvelyedben forog, és próbál előretörni (érdekes érzés!). Fantasztikus, mikor kicsusszan a baba teste, felülsz a szülőágyon (mindháromnál felültem és minden egyes dolgot végignéztem, váladék-leszívást, törölgetést, sírást, köldökzsínórt én vágtam el mert a férjem nem volt hajlandó rá, és a lepényt is megnézhettem-hatalmas!), és már akkor gyönyörködsz kicsit ráncos, kicsit véres-magzatmázos, de csodaszép csöppségedben! Rárakják a pocidra, ő ott pillanatok alatt megnyugszik, tőled 2 méterre látják el, méricskélik, mindent látsz (legalábbis a SOTE II-n így van), APÁNAK ADJÁK ODA és ő hozza oda Neked... Az első szopi próbálkozások, a babaillat... És nem mellesleg az első 2 óra együttlét a szülőszobán a babával, miközben apa értesíti a rokonokat, te meg qva fáradtan de boldogan szoptatod kisbabádat. Ez leírhatatlan.
VálaszTörlés...mert császárnál... ha épp jófej nővért fogsz ki, akkor páróránként pár percre kihozzák neked a babát, és ha mázlid volt, akkor a férjed a mobiloddal készített fotókon gyönyörködhetsz a babádban abban a 12 órában, amíg te az őrzőben fekszel.
Nem értem, hogy egyes nők miért képesek önként-és dalolva kés alá feküdni, programcsaszit kérni.
(sógornőm az elsőt császárral szülte, kijött az aranyere... a második azért lett programcsászár, mert nehogy újra kijöjjön az aranyere a sima szülés alatt!!! még egy ekkora idióta indokot!!! a probléma felvetését nem értettem... és azt tegyük hozzá, nem mindenkinek jön ki az aranyere sima szülés alatt-nekem egyetlen1x sem volt, koppoppkopp.
Másik sógornőm a 2. babát csak azért szülte császárral, mert a 4,9 kg-os keresztfiam faros volt :) )
"Természetesen" az eü problémákból adódó császár MÁS!!! Ott ahogy MI írjuk... tényleg az a fontos hogy épp bőrrel megúszd te és a babád.
Fájások: igen, eleinte a zenére megnyugodhatsz, relaxálhatsz. Bár őszintén szólva, én egyiknél sem éreztem hiányát... Nem a zenére koncentráltam volna, hanem a babámra figyeltem odabentre, koncentrálva, hogy ügyesek legyünk, dolgozzunk össze, legyünk hamar túl ezen a születésen/szülésen.
""Természetesen" az eü problémákból adódó császár MÁS!!! Ott ahogy MI írjuk... tényleg az a fontos hogy épp bőrrel megúszd te és a babád."
TörlésBocsi, nem MI írta, hanem egy Névtelen hozzászóló :)
nem fogom kibírni, hogy legalább szakaszosan ne dumáljak bele :)
Törléselőször a szoptatáshoz - nekem az a világ legbizarabb dolgainak egyike volt (állatis, meg hogy valaki egy bennem termő nedvet egyen, meg a szexszel való összeegyeztethetetlenség - meg úgy egyáltalán - gondolni sem szerettem rá), de mivel tudtam, h a babának szüksége van rá, elhatároztam, hogy egyéves koráig tuti szoptatni fogom, de egy perccel sem tovább. De nem vettem cumisüveget, nehogy feladjam. az mondjuk eszembesem jutott, hogy ne sikerüljön, csak az, hogy ez a gyerekkel járó gusztustalan dolgok egyike.
Ehhez képest - hogy előreszaladjak - Á. 3,5, V. pedig 4,5 éves! koráig szopizott, én még Á. féléves kora előtt elvégeztem a szoptatási tanácsadói képzést, és nagyon-nagyon örülök, hogy így alakult.
Pedig nem indult felhőtlenül, az elején, míg nem áll be a tejmennyiség, míg nem elég erős a baba vagy nem elég jó a technikája, nagy a mellgyulladás esélye, különösen, haazember nem tud sokat az egészről (én nem tudtam) - begyulladt, belázasodtam, fájt - azelső hat hét nagyon gáz volt. Nemcsak a szopi miatt, hanem azért is, mert nagyon nem készültem, fel arra, hogy teljesen tervezhetetlenné válnak a napok. A következő perc is... próbáltam ragaszkodni a három órákhoz - ez nagy hülyeség volt, Á. ritmusa nem ezt diktálta. de annyira imádtam azelső pillanattól fogva, hogy úgy éreztem, érte bármit kibírok. Végül is olyan problémákat is kibírtam, amiketr én okoztam a tudatlanságommal... V.-nél már lazán ment a dolog, pedig Á. is szopizott végig a terhesség alatt és V. születése után is.
Sztem olvass el néhány dolgot, még ha hülyeségnek tűnik is szülés előtt, csak hogy tudd, hová fordulj, ha szükséges-
www.lll.hu (tudom, sok kritikát kap aszervezet - de sok hálálkodást is :) , én személy szerint boldog vagyok, hogy volt kihezfordulnom valódi segítségért)
www.szoptatasert.hu
Nálunk az utolsó császárnál (SOTE I.) a férjem végig ott volt a méricskélésnél, lefényképezte a szülésznő a gyerekkel, minden pont úgy volt, mint a simán szült anyukáknál (hiszen az egész műtétet= megszületést végig követte a fejem mellett), csak a végén nem hozhatta fel az őrzőbe (természetesen), hanem ő volt vele végig a "pihenőben" vagy hol, amíg el nem vitték az újszülött osztályra.
Törlés11 éve (SOTE II. ) nem lehetett bent a műtétnél, csak kivitték neki pár pillanatra a gyereket megmutatni, meg se mondták, mi van velem, szegény tök ideg volt, hogy mi van. Ráadásul az altatás miatt tök kába voltam, csak órákkal a műtét után voltam képes beszélni, akkor is hülyeségeket mondtam :-), biztos nagy élmény lehettem neki :-).
Ja és nekem is faros nagy(fejű) gyerek miatt volt a császár először, de érdekes módon a doki megvárta míg beindul a szülés, szépen kitágulok, aztán utána műtött, pedig előre tudtuk, hogy császár lesz, de azt mondta, megvárjuk, amíg a gyerek ki akar jönni.
Másodjára sima szülésre készültünk végig, aztán a 37. héten preeclampsia miatt kórház, volt egy határidő, amíg, ha megindult volna a szülés, sima lett volna, de nem indult, így császár lett. Szóval, hogy ezek akkor most program császárok voltak-e vagy sem, nem tudom...
Szerintem erre a posztra 100 hozzaszolas fog erkezni. :) Tudod, levegovetel nelkul.
VálaszTörlésNekem jol estek a csaszarok. :)
Hogy megy az idő, már 8 hónapos vagy! Igazából csak azért nem írom le a véleményem, mert mindenkinek más a tapasztalata. Előtte és utána is :-) Aztán majd utólag leírod hogy volt. Én nem kíváncsiságot, hanem félelmet éreztem a szülés előtt, hogy akkor most már hárman leszünk, jól sikerül-e minden, fogom-e bírni fizikailag közben és utána. Persze minden jól ment.
VálaszTörlésLehet hogy egyedül vagyok a véleményemmel, és BOCSÁNAT ha megbántok valakit, de egy 3,5 és 4,5 éves gyereket szoptatni nálam már a science-fiction kategória... El nem tudom képzelni hogy a most 4 éves legnagyobb fiamat még fél évig szoptatnám. Uhhh.
VálaszTörlésIlyenkor már olyan nagyok, saját akarattal, önállósággal, daccal... Nem tudom összeegyeztetni ezt a "nagykorúságot", "okosságot" egy olyan babás dologgal/etetéssel mint a szoptatás, és mint az anyatej.
De ha valakinek így jó?! :))))
nem vagy egyedül a véleményeddel, sőt, feltehetően erősen többségi véleményt képviselsz. senkit nem beszélnék rá a mi utunkra, nem is lehetne, nem is tartom szükségesnek, de azt gondolom, hogy több, árnyaltabb tudással (bármely témában) felelősségeljesebb dötést lehet hozni, mint információk nélkül, úgyhogy az információs oldalakat és a sajáttapasztalataimat szívesen megosztom azzal, aki kéri - aki nem, azzal nem, és senkit nem ítélek meg csupán aszerint, hogy meddig szoptat, hogyan szül, kivel él, miben hisz - nagyon tág határokig magánügynek tartom.
Törlésaz anyatej egyébként - az én gyerelkeimből ítélve - nem öli ki a gyerekekből sem az akaratot, sem az önállóságot, sem a dacot, sem az okosságot - sőt, azt hiszem, inkább, hozzásegíti őket :)
nem vagy egyedül a véleményeddel, sőt, feltehetően a nagy többség véleményét képviseled. ha nem kéri valaki, akkor nem akarok senkit meggyőzni semmiről, se szülésről, se szoptatásról, se nevelésről, se világnézetről, se egyébről. viszont azt gondolom, hogy a több, árnyaltabb tudás felelősebb, a valós igényeket jobban kiszolgáló döntéshez vezethet - bármiben, nem csak ezekben.
Törlésaz anyatej egyébként nem öli ki a gyerekekből sem az akaratot, sem az önállóságot, sem az okosságot - sőt :D
bocs, azt hittem nem küldte el - ágyban mobillal netezek - de legalább már azt tudok :)
TörlésNa, akkor jobban vagy egy kicsit, örülök!
TörlésMartine, örülök, hogy megértesz a szoptatás elleni averzióm kapcsán, mert már azon gondolkodtam, illik-e egyáltalán ilyet leírni. De ha egyszer így érzek. És igen, remélem, hogy megváltozik a véleményem, és mi sem fogunk előre venni cumisüveget, nehogy feladjam. Köszi az oldalakat is, fogok olvasni a témáról, otthon vettem egy könyvet a szoptatásról/etetésről, el is olvastam, mondjuk fura volt, mert egy helyen azt írrta a nő, hogy milyen "szomorú" látvány egy kisbaba cumisüveggel a szájában... ennyire én nem lennék azért kategorikus.
VálaszTörlésÉs a fejőgépet megszoktad, vagy nem is kellett használnod? Éni inkább felkelek háromóránkért, csak ne kelljen..izé..fejnem. (fr-ul más igét használnak erre, okosan, mert kinek van kedve magát "fejni"??)
Egyébként nem tervezem, h hosszú idegi szoptatok, max 3-4 hónapig, mert a rendes reumagyógyszeremet nem lehet szoptatás alatt szedni (mint ahogy terhesség alatt sem), és egy idő után sztem döntenem kell majd, hogy fel tudom-e emelni a 6-7 kilós gyereket az ágyból, vagy szoptatok-e :((
Programozott császár: én egyébként azokat a nőket sem ítélem el, akik a fájdalomtól vagy aranyértől stb való félelmükben a császárt választják. Végülis az a lényeg, hogy mindenkinek olyan élmény legyen a szülés, amilyet elképzelt, vagy amivel együtt tud élni, nem? Én pl. hiába vagyok nagyon kíváncsi az összehúzódásokra, azért 10 órán keresztül nem hiszem, h kibírom (sőt, kizártnak tartom), szóval nem fogom visszautasítani azt az epidurális érzéstelenítést! :)
"egy helyen azt írrta a nő, hogy milyen "szomorú" látvány egy kisbaba cumisüveggel a szájában... "
VálaszTörlésGratulálok annak, aki ezt írta. Ezzel jócskán lealacsonyítja azokat az Anyákat, akik nem tudnak/akarnak/képesek rá hogy szoptassanak. Vagy mert épp a babája utasítja vissza az anyamellet.
(én a 2. kisfiamat nem szoptathattam, 1 hét szopi után megtiltották, mert CMV-sek voltunk... hatalmas hiba volt az eltiltás, és annak beletörődése. Főleg hogy nem jártam utána, tényleg tilos-e (akkor, abban a lelkiállapotban nem is gondoltam arra, hogy utána kéne ennek járni... valahogy jobban lekötött az, hogy azt jósolták az orvosok hogy süket, vak és szellemileg visszamaradott lesz). Később összehozott az élet egy virológussal, ő mondta, hogy simán lehetett volna. Akkor már késő volt. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy nem elég hogy a gyerekem betegen született, nem szoptathattam, de még le is néznek azért, mert cumisüveget dugok a szájába. Bocsánat, lehet sarkalatos vélemény volt.)
nem használtam ilyen gépet (próbáltam, de nem ment) - viszont nincs is rá szükség, ha nem akarsz tejraktárat kialakítani otthon. kb a baba 6 hetes korára beáll a rendszer, addig sztem egyszerűbb kézzel fejni, ha muszáj (én azt sem tudtam). ha fejsz, több tej termelődik, és akkor megint fejni kell... ha olvasd a dolgokat és van kérdésed, szívesen válaszolok e-mailben is. (a mostani tudásommal én is inkább szomorúnak látom a cumisüveges etetést - ami nem jelenti azt, hogy ne lenne eset, amikor ez az egyetlen kivitelezhető megoldás - és hát mindenki a saját helyzetét ítélve dönt)
VálaszTörlésha bármelyik kommentemről úgy érzed, hogy nincs rá szükséged a blogodban, töröld ki nyugodtan - most és bármikor!
Én három gyereket szültem, és az a tapasztalatom, hogy a szüléssel kapcsolatban van egy dolog, amit még "öreg" és tapasztalt szülésznök is elfelejtenek mondani. Nevezetesen azt, hogy a szülés egy nagyon kemény fizikai, és szellemi munka. Az egy dolog, hogy mennyire fáj (kinek jobban, kinek kevésbé) de végig kell csinálnod, és nem mondhatod, hogy bocs de én ezt most nem... Az meg hogy szülés közben néha kiabál az ember sztem nem hiszti, hanem természetes dolog. (Persze jó, ha kéznél van egy jó szülész, aki szól, hogy mikor volt elég)
VálaszTörlésSzia,
VálaszTörlésUgy tudom, programozott lehet nem csaszar is, akkor, "beinditjak"a szulest, ilyen-olyan problemak miatt, de attol meg huvelyi lesz. Nekem azt mondta az orvos, h elvileg nincs akadalya a huvelyi szulesnek, de nekem nincsenek "eloiteleteim", lesz, aminek lennie kell... persze tartok tole, akarmi lesz is - es nekem egyertelmu az erzestelenites is :) (UH-n minden ok, a kisfiu kb 1900g, a kislany 1700 korul :))
Ja, es a szules utan radteszik a gyereket (lehet, h szolni kell) apuka is kerheti, polo nelkul persze.
Szoptatas: hihetetlen, h a franciak mennyire maskent allnak ehhez a kerdeshez - sokkal liberalisabbak; kb itt az anyuka jolete a fontos, ha o jol van, a baba is (vannak baratnoim, akik egy honapig szoptattak csak). Egyebkent most mar a legtobb korhazban van olyan szuleszno, aki szoptatasi specialista, legkozelebb kerdezz ra. Es a szules utan egybol megkerdik, mit szeretnel csinalni.
Es meg szules elott nezd meg, hol van a legkozelebbi PMI, illetve vedonok a kornyeken (van mindenfele specialista, majd irok egy-ket linket, ha kell)
Mindezeket persze nem tapasztalatbol, hanem masok beszamoloibol es az elokeszito kurzusrol tudom...
Nevtelen sorstars
Tamko, a menstruáció nekem is olyan fájdalmas (volt?), hogy nem tudtam elképzelni, hogy valami annál rosszabb - nem egyszer ájulás után vittek haza a munkahelyemről. és a szülés nem volt olyan rossz. lehet, hogy pszichésen, mert hogy ennek a fájdalomnak van értelme, és tudom, hogy max kétszer érzem életemben (nem akarunk több babát), ilyesmi, de nekem sokkal egyszerűbb volt szülni, mint menstruálni. mindkétszer. aztán persze lehet, hogy csak szerencsés-peches vagyok, nem tudom, de akik hasonló havi görcsökről mesélnek, azoknak általában nem akkora trauma a szüléssel járó fájdalom :-D
VálaszTörlésErdekes tapsztalatok, gondolatok. Nekem akkor mar a menstruacio allatiasabb, mi az hogy ver folyik belolem :-) Tamko, biztosan tul sok allatkertben voltal es lattal gorillat szoptatni :-)
VálaszTörlésNekem az egyik evben volt negyszer olyan menstruaciom, hogy erztem, hogy el kezd fajdogalni, okes bevettem eg panadolt es addig a feloraig amig nem hatott konkretan magzatpozban tudtam csak letezni a kanapen, remgtem, izzadtam tenyleg annyi erom sem volt, hogy poharbol igyak, a ferjem egy szivpszalat dugott a szamba, marhata nem ertettem, hogy mi van. Aztan hatott a gyogyszer es adieu fajdalom. Szerencsere ez regen volt, de akkor meseltem egy baratnomnek rola es kiderult, hogy os is igy fetrengett a sulija lany wcjeben parszor es azt mondta, hogy nyugi, met neki ehhez kepest nemvlt nagy szam a szules. Igy bizakodp vagyok, es ezzel atkotnek egy szerintem kotelezo olvasmanyra, amit szinten ez a lany tett a kezembe. Ina May Gaskin: Utmutato a szuleshez. Akkor olvastam el, amikor neki estunk a gyerekcsinalasnak, haha ahogyan azt Moricka elkepzeli ennek mar negy eve. De a lenyeg, hogy minden kisebb-nagyobb felelmemet elhesegette es azota se jott vissza, en is kivancsi vagyok, sot varom. Na es van egy szoptatos konyve is, lehet, hogy ebbol az cumisuveges idezet. Ehhez kepest a szulos konyv szerintem nem kirekesztos, de tudni kell a helyen kezelni, mert az amerikai kozegben irodott kb husz eve vagy tobb, amikor imadtak hasznalni a vaakumot meg a fogot a szuleszeteken stb.
Menstruációs fájdalmak: 18 évesen nekem is ilyen iszonyú görcseim voltak, néha előjöttek később is. Megnyugtató, hogy ez a felső határ, hiszen nehéz is elképzelni ennél rosszabbat. De 10 órán keresztül...
VálaszTörlésNS: örülök, h minden oké a babákkal! Ez a pelvi scan mire volt jó végül? A franciák toleranciája nekem is tetszik, szerintem is tök máshogy állnak hozzá bizonyos dolgokhoz, legyen az szoptatás, epidurális érzéstelenítés, bölcsi stb. A lényeg, hogy divatosan legyen öltöztetve az a gyerek! :)) Köszönöm, ha küldesz linkeket!
Eszter: köszi a könyvajánlást, lehet h belenézek, bár igazából nem érzem annyira fontosak h dokumentálódjak a szülésről (annál inkább a szoptatásról és a gyerek alvásáról)
Névtelen: kemény fizikai munka, oké, ezt én is így képzeltem, de miért szellemi?
Martine: értettem! :) De eddig még nem éreztem késztetést egyszer sem, hogy cenzúrázzam a kommentjeidet, sőt! :)
köszönöm :)
Törlésakkor írok még az alvásról - ahogy k alakult.
Á. születése előtt nyilvánvaló ténynek látszott, hogy a gyerek a gyerekszobában alszik, külön. a gyereknevelés terén is teli voltam elvekkel (ez egyébként bármilyen témában tök egyszerű, elveket követni - amíg az ember személyesen nem kerül egy adott élethelyzetbe, addig semmiféle nehézségbe nem ütközik az elvek gyártása és elvszerű, pontos követése sem :D )
aztán az évszak - nov közepe - vége - és a laás adottságai miatt úgy döntöttünk, eleinte egy szobában fogunk aludnni, mert csak a szobák voltak fűthetők, a köztes terek nem, így viszont 3 csukott ajtó választott volna el mnket, ezt pont kettővel ítéltem többnek, mnt ami az elveimbe passzolt. szóval, a szépen berendezett kiságyat a nagyágy mellé toltuk.
aztán elmentem szülni. megszületett Á., roominginben voltunk (trendi és elvszerű módon) egy háromágyas szobában. egy másik elsőszülőlánnyal és egy harmadikkal, akinek már volt egy másfél éves kislánya. nagyon kedves lány volt, sok gyakorlati dologban segített - baba megfogása, tisztűba tétele, stb. csak hát olyan civilizálatlan barbár volt. látványra nem, ey sima ápolónő volt valahol. de azt mondta, egy ágyban alszanak a másfél éves gyerekükkel és a kicsivel isegyütt fognak négyesben. visszakérdeztem, hogy jól értettem-e - aztán olyan kínos félmosollyal tudomásul vettem, hogy vannak még fura szerzetek.elképedtem, hogy egy tanult eü dolgozó is ilyen nyilvánvalóan gusztustalan dolgot csinál. öt nap után hazamentünk mind - egy napon szültünk.
hazavittük Á.-t, beraktam a kiságyba, én befeküdtem a nagyba, A. elment állásinterjúra. fáztam, mint afene, a kórházban 30 fok felett volt, otthon 16. A. szerint legalább 20. egyébként 6 éve éltünk ott együtt, tudtuk, milyen, volt takarónk, babatakarónk, hálózsákunk - a baba nem fázott, azt hiszem. bebugyoláltuk rendesen. aztán hazajött A., és végre összebújtunk. a nagyágyban ketten. a kezemet átdugtam a kiságyba a babához, hogy érezze, hogy ott vagyok. nyöszörgött. A. a hátamhoz simult teljes testtel, én a baba arcát simogattam a rácson át.
aztán iszonyúan elszégyelltem magam, hogy mi itt összebújunk, mert ez az egyetlen természetes dolog, amit tehetünk, Á.t pedig bezártam egy ketrecbe, hogy ne zavarja a kettősünket. a kisbabát, aki eddig bennem volt, majdnem egy méterre tettem magamtól, miközben mi felnőttek összebújva érezzük magunkat jól. átkltöztettem hozzánk, hármasban aludtunk.
aztán négyesben - még jó ideig.
erre szoktak ugrani, hogy jaj, akkor annyilett a szexuális életünknek. nem lett annyi. szex nyilván ritkábban volt, mint a gyerekek születése előtt - de sztem elég kevesen szexelnek annyit kisgyerekesként, mint korábban. nem az együttalvás miatt, hanem a teeendők és az időbeosztás miatt.
a gyerekektől már külön alszunk - többnyire- mertmár ők sem akarnak velünk aludni... csak ha egyikünk elutazik, akkor jönnek át a nagyágyba. akkor V. többnyire, Á. szinte sosem.
mi ketten együtt alszunk azóta is.
nekünk nagyon bevált - anélkül, hogy rábeszélnék bárkit is, mert ez sem rábeszélés kérdése. nekem ez saját magamnak nagyon nagy tanulság volt. arról, hogy új körülmények esetén mindig felül kell visgálni a korábbi elveket. hogy érvényesek-e és jók-e még. ha jók, maradhatnak. ha már csak elvek célszerűség és ésszerűség és érzelmek nélkül, akkor a kukába velük.
hát, így :)
"aztán iszonyúan elszégyelltem magam, hogy mi itt összebújunk, mert ez az egyetlen természetes dolog, amit tehetünk, Á.t pedig bezártam egy ketrecbe, hogy ne zavarja a kettősünket. a kisbabát, aki eddig bennem volt, majdnem egy méterre tettem magamtól, miközben mi felnőttek összebújva érezzük magunkat jól. átkltöztettem hozzánk, hármasban aludtunk."
Törlésez a rész nagyon tetszett nekem! mindnekinek ezt szoktam mondani válaszul, ha ránk csodálkozik, vagy fintorog... (mi is együtt - most épp külön, egy szülő-egy gyerek, de előbb-utóbb újra együtt).
meg szerintem sokkal könnyebb úgy pihenni, hogy együtt van a banda, mert 1) hamarabb meghallod a gyereket, mint X csukott ajtón keresztül, így időben el tudod kapni, ha ébredne, nem ordítja fel az egész kerületet, mire odaérsz a másik szobába. 2) neked is könnyebb visszaaludni, hiszen maradhatsz a meleg ágyadban :) 3) nincs annál fincsibb, mint egy kupacban összebújni, ahányan vagyunk - SZERINTEM!
a férjem külön altatták, elég ridegtartáson volt kicsinek, mielőtt a fiunk megszületett, ellenkezett is - én anyuékkal aludtam, nekem ez volt a természetes, hogy bizony velünk fog aludni a gyerek, és kész. aztán a férj meglátta a fiunkat, és közölte, hogy jó, akkor együtt alszunk, mert annyira cuki és jó szaga van. hát így. :)
Martine, az igaz, hogy nem ragaszkodtál rögeszmésen az elveidhez! :) Kíváncsi vagyok, nálunk ez hogyan fog alakulni. Gondolom a babától is sok minden függ, jó alvó lesz-e stb. Egyébként Fro-ban azt mondják (és a kórházban is ki volt írva, láttam) h a babának 19 fokos szobában kell aludnia. Ettől én is tartok kicsit (nem túl hideg??), meg a november is aggaszt, amikor az emberek áltralában megbetegednek (a látogatókra gondolok), kevesebb a fény sttb.. ezért is lenne nagyon jó, ha tudnék szoptatni.
VálaszTörlés19 fok?? Annyiban még én sem aludnék.
Törlésugye, milyen fura?? pedig saját szememmel láttam, minden kórházi szobában ki van írva azzal együtt, h a hátára kell fektetni. Majd rákérdezek, De az is biztos, h a fr gyerekeket nem öltöztetik túl a szülők! Egyszer egy 4 éves kislányra vigyáztam, és egy március reggel fel kellett öltöztetnem. Már ki volt készítve a kis szoknya+pulcsi+kabát, én pedig felhívtam a mamát telefonon, h nem találom a harisnyát.
VálaszTörlésHát, mert nem is rakta ki :) zoknit kellett a lábára húznom a szoknyához!! Márciusban! Kabátban!!
En hasznaltam fejogepet, majdnem ket honapon kesztul, elso gyereknel.
VálaszTörlésUgy erzi magat az ember ezzel, mint a gyari tehen.
En nem kezipumpasat vettem, hanem motorosat, valamimspanyol markat, nem Aventet, mert az jo draga. A spanyol tokeletesen mukodott es az Avent termekeivel kompatibiliis okt, azaz ra lehetettntekerni az Aventes cumisuveget is.
a bölcsőhalál megelőzésére javasolják a hűvöset és a háton alvást is.
VálaszTörlésvolt, amihez rögeszmésen ragaszkodtam :D - hozzánk azelső hat hétben a nagymamákon kívül senki sem tehette be a lábát... ehhez képest januárban elvittük Á.-t kirándulni a havas normafához és annyira bénán alulöltöztettem, hogy összeszedtem neki egy tüdőgyulladást :( szerencsére V. aztán május végén született, vele ezeket a hibákat már nem tudtam elkövetni (volt más)
Igen, de én két dologtól félek nagyon: a bölcsőhaláltól és attól, h megfázik! Vendégjárás: igazad volt. Csak Z. családja nagy, és jön a karácsony is, bár ha időben születik, az már a 6 héten túl van.
VálaszTörlésTegnap este azon gondolkodtam én is, h vannak (kell lenniük) az embernek olyan elvei, amihez görcsösen kell ragaszkodni, minden élethelyzetben. Nem babatémában persze, de pl. rasszizmus, ilyesmi, nem?
de, egyértelmű. a gyerekneveléses elvek közül is van, amihez sztem érdemes - pldul az, hogy minden esetben embernek tekinteni a gyereket, hogy nem hagyni cserben soha, hogy a véleményét figyelembe kell venni (ami nem jelenti azt, hogy bármi hülyeséget megtehet) - sztem ezek elég nehéz lavírozások, hogy mi az, amit előre eldöntöttem - de hülyeségnek tűnik és mi az, ami az adott helyzetben is érvényes. és van, amit jobb felülbírlni, mert adott esetben mást diktál a józan ész, tisztesség, stb.
VálaszTörlésbocs, nehéz fekve hosszú és szofisztikált szövegeket bevinni, pedig szívesen gondolkodom ezekről :)
a hidegben altatás jól felöltöztetve mindkettőre jó válasz - mármint megfázás és bölcsőhalál ellen is! finom hűvöslevegőt kell beléllegeznie, de úgy, hogy ne fázzonmeg. pld. mínusz öt fokig így szabad odakint altetni is hálózsákban - nyilván nem pr naposan, de már csecsemőkortól.
VálaszTörlésmi az első karácsonyt is kihagytuk családi szempontból, nem mentünk senkihez, addigra hozzánk kisebb létszámbman jöhetek - 2-3 fő, szigorúan szűk család, szülők, tesók :)
Hú, én ezzel a háton altatással nagyon megszívtam a fiaimnál. A lánynak teljesen mindegy volt, ő bárhogy elaludt. Én is rettegtem a bölcsőhaláltól, ezért kizárólag háton akartam altatni a gyereket. A másodiknál gyakorlatilag lehetetlen volt. Maximum 15-20 percet aludt egyszerre, aztán elkezdett úgy "csáploni", hogy felébresztette magát. Éjszaka velem együtt. Egyszer, mikor kb. 2-3 hetes lehetett, átszaladtam a tőlünk 3 házra levő kisboltba, megkértem anyut, vigyázzon rá. Mire hazajöttem, a gyerek HASON volt. Ordítottam anyámmal, hogy mi van, meg akarja ölni a gyerekemet??? Mondja nem, csak felébredt, ő meg hasra tette -mi is úgy aludtunk a tesómmal-, és vissza is aludt nyomban. Azonnal a hátára, mert itt hal bölcsőhalált júliusban a 40 °C-ban! Na, csak próbáljuk meg! Jó. És a gyerek csak aludt, aludt, aludt, 3,5 órán keresztül... Azóta hason alszik, nagyon jó egészségnek örvendve immár 11 éve.
VálaszTörlésA következő fiú a kórházban pólyában volt. Otthon próbáltam háton altatni (hátha épp ő akar bölcsőhalni), de nem ment, csak akkor, ha pólyába tettem (még jó, hogy volt otthon). Így aztán ő is ment hasra (szintén nyáron, tetőtérben 40 °C-ban) és ő is él. Most is épp hason alussza délutáni álmát.
Szóval, nem olyan nagy mumus ez a hason fektetés, és vannak olyan gyerekek, akik nem képesek háton aludni. Úgyhogy, ha véletlen a Tiéd is ilyen lenne, azért próbáld csak meg hason, túl fogja élni ;-). Ja, és minket úgy engedtek el a klinikáról, hogy altassuk a gyereket saját belátásunk szerint. Mert háton biztonságosabb, hason viszont egészségesebb (jó a csípőnek és a baba jobban át tudja lélegezni a tüdejét -ezt mondta szó szerint a neonatológus).
Azt mondjuk nem tudom, hogy én hogy a bánatban tudtam volna 19 °C-t biztosítani az újszülött gyerekeimnek a nyári kánikulában a tetőtéri hálóban... Télen ezt azért könnyebb kivitelezni.
A franciak valoban a hideg, vhol 18 fokos szobat (!), valamint a haton altatast javasoljak. Ennek kovetkezmenye az egyre tobb laposfeju gyerek (de komolyan....) Ra is kerdeztem az egyik kurzuson, es mondta is a vedono, h valoban megfigyeltek, h amiota ez az iranyelv, azota vmi 20%-al nott a laposfejuek aranya :))) de persze azt is mondta, h csaladi hajlam is van benne.... Hat nem tudom.... azert en nem szeretnek laposfeju gyerekeket.... :S Mindenesetre en beszereztem legzesfigyelot, biztos, ami biztos.... (meg ados vagyok a linkekkel, nemsoka kuldom)
VálaszTörlésNS
Gyereknevelés: óó, ott még nem tartok gondolatban. Előbb éljük túl az első 6 hónapot. Azt tudom egyébként, hogy milyen embert szeretnék nevelni belőle, de az más kérdés, hogy hogyan. (fogalmam sincs)
VálaszTörlésHáton/hason altatás: na ez az, hogy én is nagyon sok mindenkitől hallom, h a hátukon nem alszanak jól. Olyat is mesélt az egyik kolléganőm, amit Andi írt, hogy a saját anyja fektette hasra, hiszen a mi korosztályunk is így aludt (azért lett ilyen szép fejformánk, hihi), és attól fogva jól aludt a gyerek. A légzésfigyelőt még nem vettem meg, mert a következő történt: Z. ellenzi (szerinte veszélyes a frekvencia), én pedig azt mondtam, h már pedig ebből nem engedek (a porszívós orrszívóban engedtem, azt sem szeretné). Úgyhogy abban maradtunk, h megkérdeztük a nőgyógyászt, aki viszont nem nagyon hallott erről a szerkezetről. (itt annyira nem divat úgy látom) Viszont azt mondta, h ha félünk a bölcsőhaláltól (Z. családjában egyébként volt egy eset, évekkel ezelőtt), nézessük meg a gyereket, vannak erre direkt vizsgálatok. Úgyhogy annyiban maradtunk, hogy ha a vizsgálat rossz eredményt hozna ki, akkor valami profi gépet kellene beszereznünk (??), ha nem, akkor mehet ez a simás.
huh, nem tudom, mi hogy éltük volna túl az első 5-6 évet orrszívó nélkül :D
VálaszTörlésNe is mondd! :(( Azzal érvel, h a fr gyerekek túlélik...De majd azért rákérdezek a gyerekorvosnál is.
VálaszTörlésFranciaorszagban a serum physiologiquet hasznaljak litrszamra. Oldalra kell fektetni a gyerek fejet, a felulso orrlyukba belovellni az uvegcse tartalmat, azan csere, fejet megforditani, felso orrlyukba belovellni. Szerintem az orrszivo porszivo hatekonyabb.
TörlésA szajjal szivhato szerkentyu nem jo, bar minden yogyszerarban latom, kaphato.
A serum phy muanyag tatalyka nyilasa nem mindegy, hogy milyen.
Nem enged javitani, bocs az elirasokert!
Hi-hi, az en parom is nagyon ellenzi... :) mondjuk en attol meg beszerzek, legfeljebb nem hasznaljuk (a baratnom azt tanacsolta, probaltassam ki vele, h lassa nem faj). A franciak szajjal szivjak egyebkent ki, hasonlo csovel, mint az orrszi-porszi; meg vmi folyadekot hasznalnak, h jobban kijojjenek a dolgok (persze ez lehet, otthon is van...)
VálaszTörléslegzesfigyelot tenyleg alig ismerik, de azert lehet kapni (mondjuk en kolcson kaptam)
A 19 fok szerintem is kevés.
VálaszTörlésHátonalvás: egyik kisfiam sem aludt háton. Egyrészt mert hamar kialakulhat így a lapos fej... (barátnőm kisfia 9,5 hónapos, MINDIG háton fekszik, ijesztően lapos a feje, és még mindig nem jött helyre a koponyaformája)... Másrészt szopi van, büfi van, és ha nem jön ki minden büfi, hanem csak később, vele együtt a kaja? Ha háton fekszik, nem jön ki egykönnyen a baba szájából...
Hasonalvók voltak a fiaim, bölcsőhalál ellen ott volt a légzésfigyelő. De hálistennek egyszersem riasztott be!
Nálunk az első babakelengye a légzésfigyelő volt :)))
én is kipróbáltam magamon az orrszívót :) magyart találmány, külföldön nem nagyon ismerik. csecsemőként fel sem ébredtek az orrszívásrta, nagyobbként már hisztiztek, mert a vele járó szoros fogást nem szerették - aztán mikor maguknak porszívózhattak, megint szerették - csak az nem volt olyan hatékony. de ártani nem tud
VálaszTörlésÚgy látom, sürgősen beszélnem kell Z. fejével! :))
VálaszTörlésOrrszívó... hát, először én is kissé tartottam tőle, az első használat közben konkrétan azt vártam, mikor bukkan fel a cső végén a gyerek szürkeállománya. Nem történt meg, viszont a "zöldállomány" szépen kipucolódott. És valóban igaz, hogy olyan 2-2,5 éves koruk körül maguk porszívózzák az orrukat. Sőt, olyan is elhagyja a szájukat, hogy "anya, ezt nem tudom kifújni, inkább porszívózzuk". Amúgy meg simán vegyél csak egyet, maximum akkor használod, ha apa nincs otthon.
VálaszTörlés19 fokban alvashoz. A lanyom oktoberben szuletett, eleg hideg volt, de a pasasom nem engedte futeni a lakast. Dideregtunk. Az anyja telefonos tanacsait kellett betartani. (Fogom a fejem) sot, ki kellett vinni setslni az ujszulottet jeges zselviharban, mert mama azt uzente telefonon, hogy levegore kell vinni a gyereket.
VálaszTörlésA fiam augusztusi, rohadt meleg volt a szuletesekor. Hazaertunk. Legkondink nincs. Mondtam a pasasomnak, hogy most legyen eros es teremtsen konstans 19 fokot.
Anyos francia.
Szules utan akaratgyenge vagyok. Ez a baj.
Egyébként én úgy vagyok vele, hogy mivel félig az övé a gyerek :)) félig övé a döntés joga is. Úgyhogy kompromisszumokat szoktunk kötni (pl. orrszívó nem, légzésfigyelő igen, vagy pl, a keresztnév, amit szerintem "rá fogok erőltetni" , viszont a terhesség alatt nem ettem epret a toxó miatt stb)
VálaszTörlésPedig az orrszívó hasznos dolog, sok betegséget előz meg szerintem, valami másban kössetek kompromisszumot :-)
Törléscsatlakozom az orrszívót szorgalmazók táborához. szerintem kötelező. olaszországban is a fiziológiás sóoldat dívik egyébként, de az orrszívó többet segít, az oldat max kioldja a taknyot, de ha nem tudja kifújni a gyerek, akkor majdnem ugyanott vagy! nem kellemes egyébként, kipróbáltam magamon, de ezerszer inkább, mint egy fülgyulladás, homloküreg-gyulladás... légzésfigyelő nélkül én nem bírtan volna lehunyni a szemem, asszem :D (manner)
VálaszTörlés