Nem tudom, az ember hány másik emberrel áll szoros, mindennapi kapcsolatban azokon kívül, akikkel együtt él. Én a korona előtt, mivel már évek óta távmunkázom, szerintem senkivel. Két-háromnaponta beszéltem Petra barátnőmmel rendszeresen, pár másikkal hetente cseteltünk. Szüleimet egy héten egyszer hívom, kivéve, ha valami ok miatt (pl. lakás) gyakrabban kellett, és leszámítva a fotókat-videókat, amelyeket sűrűbben küldök. A kollégáimmal napi szintű ugyan a kapcsolat, de semmiképp sem bensőséges. Más barátnőimmel félévente, évente telefonálunk, jó előre lefixált időpontokban.
De a márciusi lezárások óta szerintem egy (na jó, két) kezemen meg tudom számolni, hogy hány olyan nap volt, amikor nem beszéltünk Petrával. Kialakítottunk egy ritmust, és nem ritka az sem, amikor naponta kétszer beszélünk: egyszer dél körül, főzés közben, egyszer pedig amikor sétálok. Előfordul az is, hogy egyszerre indulunk el sétálni, én itt, ő ötszáz kilométerrel arrébb – közben „beszélgetünk”, akár olyan dolgokról is, hogy na, hogy aludtál vagy hogy figyi, eszembe jutott valami arról, amit tegnap mondtál. Az a jó, hogy bármikor le tudjuk tenni a telefont, akár mondat közben is, mert úgy is tudjuk, hogy 24 órán belül úgyis beszélünk megint. Ha sürgős az ügy, csak elküldünk a másiknak egy üzit: el kell mesélnem valamit.
Kicsit ahhoz hasonlít ez a kapcsolat, mint amikor gimis az ember, és minden nap találkozik a barátnőivel, akik az élet zivatarában (töridolgozat! matekházi!) a biztos pontot és menedéket jelentik. Ugyanígy, Petra telefonhívásai számomra a valóságból történő kiszakadás: egy, a mindennapi dolgokra vetett másik nézőpont, új gondolatok, ötletek, érdeklődés, együttérzés, néha: felrázás az apátiából, rossz kedvből.
Nem tudom, meddig fog ez tartani, visszaállunk-e a ritkább beszélgetésekre, ha majd elmúlik ez a csapás. Én el tudnám képzelni az életemet így, naponta dumálva erről-arról az egyik legjobb barátnőmmel, aki okos, kedves és toleráns. Ugyanakkor belém hasított az a gondolat is, hogy milyen szuper lehet, ha az embernek egész életében van ilyen támasza: az anyja vagy a testvére. Tehát olyan valaki, aki „adott”, egy családtag, aki egy közeli barátnőhöz képest is jobban ismeri az embert. Nem ez lenne a „család” funkciója? Lehet, hogy idealista vagyok, de nekem mindig ez hiányzott a saját családomból: az érdeklődés, a humor, az intelligens és toleráns hallgatóság.
Érdekes, nekem pont ellenkezőleg: nem hogy eltávoldotak a barátaim, hanem a járvány alatt gyakrabban beszélünk/csetelünk.
VálaszTörlésJa, igen, biztos személyiségfüggő. De épp nemrég mesélte az egyik barátnőm, hogy ő ha "bármi van" először a nővérét hívja fel, hogy elmesélje. Ez olyan jó lehet! Ennek a Petra barátnőmnek pedig van három nagyobb gyereke, és tudom, hogy olyanokat is megbeszél velük, amelyeket és a saját anyámnak TUTI nem mondtam volna el kamaszkoromban.
Helyi kapcsolatok: nekem ez a kiterjedt telefonos kapcsolatrendszer pont hogy a helyi ismerettségek rovására megy. De asszem ez egy általános tendencia.
Mióta nincs roaming, meg ott a WhatsApp is, naponta többször beszélek a szüleimmel, akár mindenféle apróság miatt is. Pl.ha valami újat főzök, akár többször is felhívom közben anyut tanácsért, ilyesmik. Nagyon élvezem, fel se tűnik, hogy február óta nem találkoztunk, annyira élő most a kapcsolat. Korábban is viszonylag sokat beszéltünk, de akkor azért nem lehetett ennyit.
VálaszTörlés2-3 barátnőm van még, akikkel naponta chatelek, de beszélni nem szoktunk.
Boni iskolatársai közül senkivel se vagy közelebbi kapcsolatban? Nálunk van még két magyar, és még egy francia barátnőm gyerekei is oda járnak. Most az is nagyon jó, hogy az iskola előtt továbbra is találkozunk, tudunk kicsit beszélgetni. Tavasszal jobban el voltunk szigetelődve.
Nekem ilyen a húgom.
VálaszTörlésUgye mennyire más ez a confinement?? Szinte észre sem veszi az ember, hogy kijárási korlátozás van érvényben (suli, játszótér stb.). A szülőtársak között vannak ismerősök, de barátok nem.
VálaszTörlésMi volt a fogorvosnál? Megcsinálták a fogát?
Igen, teljesen más. Szinte nem is veszem észre, így, hogy naponta négyszer hozom-viszem a gyerekeket és ahhoz nem kell külön attestation. Aztán mikor más miatt megyek ki, elfelejtek írni, nem tudom, veled is volt-e már ilyen.
TörlésA fogait elkezdték, pont megyünk holnap is. Maga a kezelés végül jól megy, eddig gáz se kellett neki. Más miatt nem megy zökkenőmentesen, már eléggé elegem van. Abból volt a gond, hogy beszélni akartam az orvossal, mielőtt aláírom a devis-t, hogy csak a sürgőset csinálja most, ne kelljen négyszer menni a confinement alatt. De azt hajtogatták, hogy vagy minden, vagy semmi és nemhogy az orvossal nem hagytak beszélni, még a férjemmel se, hogy akkor most mi legyen. Hatalmas veszekedés volt, a gyerek már ott sírt. Aztán jól beugrattak, hogy mégis írjam alá.
Következő hétre covid gyanús lettem, pont hétvégére betegedtem meg, a hétfői időpont előtt. A tesztig nem mehettem sehová. Őket meg nem lehet felhívni, rögtön az üzenetrögzítő kapcsol be. Hagytam üzenetet, amit nem hallgattak meg, utána ordítva hívtak fel, hogy miért nem mentünk. Azt hitték, az előző heti veszekedés miatt szórakozom velük.
Múlt héten az orvos egy szót se szólt hozzám. Legalább a gyerekkel kedves volt. Még kétszer megyünk, már nagyon várom a végét.
Pfff..... ez rémes. Nagyon fura hozzáállás, hogy vagy mindent vagy semmit. Gondolom most a Covid alatt nem nagyon ugrálhattok, sajálom, képzelem, hogy már váltottatok volna fogorvost. És hogyhogy nem kellett a gáz, ilyen jól bírta? Akkor nagyon ügyes!
TörlésTe, én úgy értelmeztem, hogy kell az iskola által aláírt papír (mindig ugyanaz) és minden egyes kimenetelhez be kell ikszelni a megfelelő bigyót a telefonon. De most szöget ütöttél a fejembe... viszont mivel én elvesztettem a pecsétes igazolást (khm) ezért mindig írok magamnak egy sajátot kézzel. Amúgy meg a játszótéren van olyan anyuka, aki NÉGY db igalolással a zsebében négy órán keresztül marad :)))) Tiszta hülye ez a rendszer...
Most te is szöget ütöttél az én fejembe :) Eddig úgy gondoltam, hogy azért van az állandó igazolás, hogy ne kelljen mindig újat írni. De közben a másikon is ott van a lehetőségek között, hogy a gyerekért mész az iskolába. Lehet, hogy csak arra jó az állandó, hogy igazold, jogod van azt ikszelni? Jó bonyolult rendszer tényleg. Te írsz Boninak is külön? Én tavasszal írtam a gyerekeknek, de most nem.
TörlésNálunk egyébként emailben küldte el az iskola az állandót, annyit nyomtatunk, amennyit akarunk. Az is érdekes...
Igen, azt hiszem, most sokkal kevesebben tartják be a szabályokat, mint tavasszal. Csak elképzelem, ahogy az az anyuka válogat az igazolásai között, ha kéri a rendőr, hogy akkor melyik is szól arra az órára 🙂 Bár gondolom, nálatok se nagyon kéri ezeket senki.
Elég fura az az egész rendelő. Úgy néz ki, amíg minden a terv szerint zajlik, nagyon jó, de ha nem, azt nem tudják normálisan kezelni. Igaziból ügyes az orvos, azt el kell ismerni, és hihetetlenül jól meg tudja nyugtatni a lányomat. Még a veszekedés után is, pedig ő nagyon ijedős.
Tényleg az van, amit mondasz, hogy most nem nagyon ugrálhatunk. Ajánlottak egy másikat, de őt nem sikerült elérni, mielőtt ide vissza kellett menni. A férjem ott akarta őket hagyni, de én nem mertem.
Jó ég. Nálunk nincs semmi igazolás. Vagy van? Valamelyik nap a Férjemet és a gyereket fél 8-kor hazazavarták a biatorbágyi játszótérről. Hát ok értem, de mégsem értem hogy mi is a veszély este 8 után bárhol a szabadban? Főleg ahol az ember tök egyedül van. De legalább nap közben az oviban, suliban jó alaposan lehet egymást fertőzni... Zárt térben. Zsúfolódva.
TörlésIgen, szerintem is így van: a pecsétes papír igazolja, hogy jogod van igazolni, hogy a gyerekért mész :))
TörlésSzerintem a nőnek pedig joga van kutakodni a zsebeiben a megfelelő igazolásért, a rendőrnek meg nincs joga megnézni a nő papírjait, amit a zsebében hord, haha! Amúgy én sem nagyon látok rendőrt, csak a piacon, érthetetlen....
Igen, addig jó, amíg a fogorvos jól végzi a munkáját és rendes a gyerekkel, a többi csak körítés (pedig milyen jó lenne, ha a szülőt is emberszámba vennék...).
Ella, jó későn jártok játszóra :)
Ez mondjuk hétvégén volt. De igen, olyankor nem veszélyes. Ln vásárolni is szívesebben mennék 11-kor, mint most 7 előtt tömeg van mindenhol.
TörlésNa, most már nem is fog kelleni négy igazolás :) Amúgy igazad van, nincs joguk megnézni, mi van a többi papíron, ami nála van. Akár régebbiek is lehetnek.
TörlésMióta külföldre szakadtunk, a legtöbb kapcsolatom online és írásbeli, de nagyon aktív, és ez nem változott a vírus miatt. Kb. öt barátnőmmel vagyok napi, további két-három emberrel heti kapcsolatban, a szüleimmel hetente legalább egyszer beszélünk szóban (videóval), amúgy velük is folyamatosan kapcsolatban vagyok írásban.
VálaszTörlésÉn nem beszélgetek szinte senkivel, sem élőben sem online - és már nem is hiányzik. Olvasok, meg írogatok meg rajzolok sokat.
VálaszTörlésSzülökkel 2-3 naponta, 2-3 baráttal kb 1x havonta, a többivel fél évente ha egyszer, az is inkább chat, afféle hogy vagy jól vagy. Egy unokatesóm van akivel két három hetente beszélünk.
VálaszTörlésAz anyámmal minden nap beszélünk, mondjuk már vírus előtt is. De a videocset a nagyszülőkkel gyakoribbá vált. A nővéremmel párnaponta hívjuk egymást, ez viszonylag új fordulat és az eltérő időzónák miatt nehézkes néha. Van néhány közeli barátnőm, akikkel szinte naponta csetelünk, de beszélni ritkán sikerül, nehéz időpontot találni, ami mindenkinek jó - hónapok óta tervezgetünk egy közüs online ivászatot (szimbolikus mennyiségekkel nyilván), az még nem jött össze.
VálaszTörlésEddig az online kapcsolatok. Élőben sajnos elég kevés emberrel találkozunk, ez most így is marad egy darabig.