Ez az egy év bölcsi nekünk elsősorban és leginkább a betegségeket jelentette: rotavírus, bárányhimlő, középfülgyulladás (5x10 nap antibiotikumkúrával), streptococcusos egy egyéb vírusos torokgyulladások stb. Télen két hónapig kapott Bonikám vitaminokat, volt olyan időszak, hogy szegénykém egyszerre öt gyógyszert is szedett. Pótlapokat kellett az egészségügyi kiskönyvébe ragasztani, és januárban asszem minden héten mentünk a dokihoz – rémes telünk volt, de még júniusban is kétszer volt beteg.
Azt remélem, beigazolódik, amit mindenki (doki, ovónéni, barátnő) mond: az első évvel letudtuk a durva megbetegedéseket és így az ovira már ellenállóbb lesz.
A reggeli sírásokat én viseltem a legnehezebben, állítólag Boni 5 perccel azután, hogy otthagytam, vígan játszott. Lehet, hogy ekkora nagy színész, de velem még ma is eljátszotta a hattyú halálát, utolsó puszi! utolsó ölelés! – zokogta, miközben nem lehetett lefejteni rólam. Persze most már edzettebb vagyok, nem csinálok én sem nagyjelenetet.
Az, hogy mi zajlik konkrétan a bölcsiben, rejtély, Boni magasról tojik válaszolni a kérdéseinkre. Szerintem benne sem marad meg nagyon mélyen, mert előfordul, hogy találkozunk a csoporttársaival a játszón, és nem ismeri föl őket. (Ez valszeg egyéni sajátosság lehet. Egyszer húsvétkor az ügyeleten összefutottunk egy kislánnyal, aki vígan köszöntötte: Bonhomme, Bonhomme! – az anyukával meglepődve néztünk egymásra, honnan ismeri az ő lánya az én fiamat? Szóval nem minden gyerek ilyen közönyös.)
Ha egy szóval kellene leírnom a bölcsit, akkor azt mondanám: nagyüzem. Szimpik voltak ugyan a gondozónők, de csak addig a határig érdeklődtek Boni iránt, amíg azt a munkájuk megkívánta. Egy kivételével soha nem láttam a szemükben valódi kiváncsiságot, melegséget; profin, automatikusan végezték a munkájukat, ahogyan itt egyébként ez el van várva. Az anyáskodás, a kivételezés, a lelki diszpozíció boncolgatása vagy túlzott figyelembe vétele az egyenlőség országában, ahogy én látom, nem igazán elvárt.
Volt egy érdekesség: szinte minden délután azt mondták nekünk, hogy Boni sokat és jól evett, húst, köretet, zöldséget, sajtot stb. Itthon viszont össze kell neki mindent (főleg a húst és a zöldséget) turmixolni ahhoz, hogy megegye, szóval hittük is ezt, meg nem is. Erre most nyáron mit látok a szüleimnél? Bonikám mint egy kisangyal megette amit a mamám eléje tett, válogatás nélkül, jóízűen, repetát is kérve, ha nem voltunk ott. Mondanom sem kell, azóta nem főzünk külön a kis manipulátornak.
Ó, Marcika mindenhol mindenből RENGETEGET eszik, itthon viszont mindent csak kapirgàl; hàt így megy ez a kaja-jàtszma....
VálaszTörlésBoni sokat eszik itthon is, csak eddig nem volt mindegy, mit es hogyan. Csak a kedvenceit foztem, azt is gyakran turmixoltam. De ennek mar vege ;)))
VálaszTörlésSzerintem az aprók nem azért lesznek erősebbek 3 éves korukra és kevésbé betegek mert jól megerősítette őket a sok elkapott baci és vírus, amit a bölcsiben begyűjtöttek, hanem mert LESZ immunrendszerük, ami egy kétévesnek jóformán még nincs. És lenne akkor is, ha előtte nem lennének folyton betegek. Az én gyerekeim is így vészelték át mind az első és egyetlen böclsis évüket, de utána tényleg jobb lesz a helyzet, négy éves koruk után már alig voltak betegek, hat éves korukban meg tényleg csak nagyon ritkán és főleg nem annyira mint picikorukban. A bölcsi jó is meg rossz is, leginkább muszáj hely a pénzkereset lehetősége miatt...- mármint anya pénzkeresete, ha nincs épp táppénzen-. Ja, ami mellette szól, hogy totál jól beidomítják az apróságokat és mire ovisok lesznek, már tudják a pisi, kakik, kézmosás, szalvéta használat, rendrakás, cipőhúzás stb. követelményrendszerét.
VálaszTörlésnem vagyok egészségügyis, és tény, hogy nem sokat tudok a témáról, de józan paraszti ésszel nekem nem stimmel, hogy hároméves korukra lesz immunrendszerük, és nem számít, milyen baktériumokkal találkoztak. mi tök szándékosan "koszban tartottuk" a gyereket, semmit nem sterilizáltam, nem mostam fel a padlót gyakrabban, mint egyébként (bár cipővel nyilván nem mászkáltunk a lakásban), kutyázott, cicázott, és se a higikendő, se az alkoholos kéztőrlő nem része az úti csomagnak. egyetlen egyszer nem volt beteg, amióta bölcsibe (családi napközibe) jár március óta, körülötte az összes gyerek fosik, hány, skarlátos, bárányhimlős, náthás, ő pedig kétszer fél(!) napra lázasodott be, amit pihegve kialudt, aztán ment játszani. én néhány hete kerültem be a kórházba egy brutális fertőzés miatt, az apján egy héttel előtte ment végig. neki a szeme se rebbent. most múlt kettő. muszáj, hogy piszok erős immunrendszere legyen, különben nem hiszem el, hogy mindent csak úgy véletlenül megúszik.
TörlésAz én fiam sem mesélt semmit a bölcsiről, harapófogóval sem lehetett kihúzni belőle egy szót sem az ott töltött idejéről. Taktikát váltottam, olyanokat kérdeztem hogy volt-e valami a bölcsiben ma ami nagyon felvidította, volt-e olyan ami felmérgesítette, volt-e ami elszomorította. Legnagyobb meglepetésemre ezekre válaszolt is, és végül mire észbe kapott, már mesélt ezerrel. Nem mindig vált be, gondolom unalmasabb napokon az ilyen kérdésekre sem volt mit válaszolnia. Az oviban visszaestem, és megint a mi volt ma az oviban kérdéssel nyúztam, persze erre megint annyi volt a válasz hogy semmi. Vagy az hogy nem tudom, a nagy részét elfelejtettem. Ezért megint célzottabban kérdezgettem, úgy már sokat mesélt. De mint mondtam, nem mindig jön be ez sem. :) Ma megint megkaptam hogy a nagy részét elfelejtette. A ravasznak gondolt kérdésemre, miszerint az új gyerekek közül a lányok vagy a fiúk vannak többen, egy megfontolt igen volt a válasz. :D
VálaszTörlésMi is kiprobaltunk mar pár csalafintasagot, de semmi... Egyebkent Boninak meg nincs is meg a kello szokincse, hogy barmit elmagyarazzon. Azt megertette, h ha valamire azt mondja h a "bőősibe is" csinaltak, arra nagyon odafigyelunk, ezert most uton-utfelen beprobalkozik :))
VálaszTörlés(A ravasz kerdeseddel kapcsolatban: tisztan emlekszem, hogy en kiscsoportos ovis koromban nem tudtam megkulonboztetni a kislanyokat-kisfiukat :-DDD)
Meselo: mi a bolcsit nem a szukseges rossznak gondoljuk, es valszeg akkor is beirattuk volna, ha otthon tudtam volna maradni (pont a betegsegek, a szocializacio, ovira felkeszites stb miatt). De ez a gyerekes anyak kozott folyton vitatott témak egyike :)))
Na igen, nekünk könnyebb a dolgunk szókincsügyileg, a bölcsit három évesen, az ovit négy évesen kezdte. Most lesz öt éves télen, és mától büszke nagycsoportos. Szóval tudott volna válaszolni, de szerintem csak annyit fogott fel hogy kérdezek valamit. Gondolom úgy volt vele hogy az igen válasszal csak nem lő nagyon mellé. :)
VálaszTörlés