ez olyan érdekes, én meg abszolút azt érzem, hogy szappanoperákat nézek, amik alig-alig tükrözik a valóságot - vagy legalábbis szemérmesen hallgatnak a legszemélyesebb részekről.
Hat lehet, vegulis MINDENT leirni/elolvasni senkinek sincs ideje. De ezek a valósagszeletek azert nagyon intimek, nem? En pl. nem szeretnem hogy a blogomat (foleg a lombikos reszt) a kollegaim elolvassak.
Hát, nagyon kettős érzés és időnként nagyon nehéz eldönteni, hogy akkor most vkit ismerek-e valamelyest, vagy inkább csak blogja által homályosan... és hogy vajon vesztegetem-e az időmet a blogolvasással vagy sokat nyerek általa, mert belelátok más fazekába /szobájába/vázájába, stb? érdekes, az írásról mindig úgy gondolkodom, hogy azzal csak nyerek
Martine, az írás (rajzolás :)) nekem is jó. Csak aztán hogy azt ország-világ olvashatja... (már ha lenne rá kedve, ugye :)) De én végülis még az olvasásban is megtalálom a számításomat és csak olyan blogokat olvasok, amelyek érdekesek, írójuk szimpi, tudnak helyesen írni stb.
"ebben a pillanatban épp... x embernek van orgazmusa" az első képről annyira ez jut eszembe!
viccen kívül: én is ezt érzem, Téged olvasva is, hogy 1. mi közöm hozzá? 2. de közben tök érdekes, és mennyit tanulhatok belőle, 3. én se vagyok "jobb", ugyanúgy megosztom az életemet.
általában egy-egy ilyen eszmefuttatás után arra jutok, író-oldalról, hogy mások is írnak, akkor csak nem én vagyok a hülye? olvasó-oldalról meg, hogy ha nem tetszik, nem olvasom.
Tamko, ezt nagyon így érzem én is! Mintha más emberek naplóját szedném elő a szekrényük aljából.. bár megmondták, hol van :) én a lombik kapcsán találtalak meg anno, és sokat segítettek a tapasztalataid.
:D Igen, tényleg. Viccesen, de nagyon jól ábrázoltad.
VálaszTörlésValahogy így! :D
VálaszTörlésez olyan érdekes, én meg abszolút azt érzem, hogy szappanoperákat nézek, amik alig-alig tükrözik a valóságot - vagy legalábbis szemérmesen hallgatnak a legszemélyesebb részekről.
VálaszTörlésHat lehet, vegulis MINDENT leirni/elolvasni senkinek sincs ideje. De ezek a valósagszeletek azert nagyon intimek, nem? En pl. nem szeretnem hogy a blogomat (foleg a lombikos reszt) a kollegaim elolvassak.
VálaszTörlésHát, nagyon kettős érzés és időnként nagyon nehéz eldönteni, hogy akkor most vkit ismerek-e valamelyest, vagy inkább csak blogja által homályosan... és hogy vajon vesztegetem-e az időmet a blogolvasással vagy sokat nyerek általa, mert belelátok más fazekába /szobájába/vázájába, stb? érdekes, az írásról mindig úgy gondolkodom, hogy azzal csak nyerek
VálaszTörlésAz a macska... :D :D :D
VálaszTörlésAz a kilógó nyelv... :D :D :D
Bezzeg, jó megfigyelő vagy :))
VálaszTörlésMartine, az írás (rajzolás :)) nekem is jó. Csak aztán hogy azt ország-világ olvashatja... (már ha lenne rá kedve, ugye :)) De én végülis még az olvasásban is megtalálom a számításomat és csak olyan blogokat olvasok, amelyek érdekesek, írójuk szimpi, tudnak helyesen írni stb.
"ebben a pillanatban épp... x embernek van orgazmusa"
VálaszTörlésaz első képről annyira ez jut eszembe!
viccen kívül: én is ezt érzem, Téged olvasva is, hogy 1. mi közöm hozzá? 2. de közben tök érdekes, és mennyit tanulhatok belőle, 3. én se vagyok "jobb", ugyanúgy megosztom az életemet.
általában egy-egy ilyen eszmefuttatás után arra jutok, író-oldalról, hogy mások is írnak, akkor csak nem én vagyok a hülye? olvasó-oldalról meg, hogy ha nem tetszik, nem olvasom.
Tamko, ezt nagyon így érzem én is! Mintha más emberek naplóját szedném elő a szekrényük aljából.. bár megmondták, hol van :) én a lombik kapcsán találtalak meg anno, és sokat segítettek a tapasztalataid.
VálaszTörlésNem sokon múlt, hogy az orromon spricceljen ki a kávé! :D
VálaszTörlésNagyon tetszenek a képeid, és a humorod is isteni! :)