A fontos, egzisztenciális kérdésekben, úgymint munka, költözés, lakás, kapcsolatok stb. nem igazán tudok dűlőre jutni egyedül. Ezért ki szoktam kérni barátnők, férj, pszichológus véleményét. Valahogy így:
- Szerinted (ön szerint) mit csináljak? A vagy B? Esetleg C?
Azt szeretném, ha segítenének. Sőt, messzebb megyek: azt akarom, hogy valaki megmondja a tutit. Lássa át a helyzetet, mérje föl a képességeimet, kérdezzen rá minden járulékos problémára, elemezze azokat - majd döntsön helyettem! Úgy, hogy utána ne bánjam meg. Tudja előre, hogy nem fogom megbánni. Garantálja! A válasz azonban kb. mindig ugyanaz:
- Ezt neked (önnek) kell tudni.
TUDOM, hogy ez az egyetlen helyes és elfogadható mondat a fenti kérdésemre. TUDOM, hogy fontos dolgokban senki nem fog helyettem dönteni és vállalni a felelősséget. TUDOM, hogy.... ööö. mit is...? Hogy felnőtt vagyok?
Én is és nekem sem. :(
VálaszTörlésez elevenembe vág... de másnak tudok segíteni, csak magamon nehéz :D
VálaszTörlésNa, akkor szép kis piskóták vagyunk mi hárman!
VálaszTörlésNem lehet mindig jól dönteni - hangzik apukám egyik veretes igazsága.
VálaszTörlés(én mondjuk merek dönteni, talán néha mások helyett is :S)
ó, mások helyett könnyű :D
TörlésJaj, detto. Döntésképtelen vagyok. :(
VálaszTörlés