Soha nem utaztam még ilyen kellemesen! Z. ritkán tette meg ezt az utat ilyen nehezen.
A biztonsági ellenőrzéshez nem kellett sorba állnunk. Külön odakísértek, a bőröndömet fel- és letették, még Bonhomme-ot is segítettek kivenni majd visszatenni a hordozóba. Mindenki folyamatosan mosolygott ránk, pedig hajnalok hajnala volt. Legelőször szálhattunk be a gépbe, és a kézipoggyásszal itt is kaptam segítséget. Leszállásnál az utasok hozták utánam az elpotyogtatott tárgyakat. Ketten is felajánlották, hogy leveszik a futószallagról a csomagomat. Egy férfi pedig kérés nélkül kifizette helyettem a 300 Ft-ot a kocsiért, mert csak euró volt a pénztárcámban. Boni végig tündéri volt, aludt vagy gagyarászott, illetve most éppen sikítozni tanul, azt gyakorolta.
Mindeközben Z. a milliónyi cuccunkkal egyedül tette meg ugyanezt az utat, autóval. Éjjel érkezett meg és tízszer fordult, mire felcipelt mindent a lakásba.
Na így szeretek utazni!
Isten hozott titeket itthon :)
VálaszTörlésAkkor Z-nek ezek szerint nem ez a véleménye :-)
VálaszTörlésNéha mi is utaztunk egészen jól, aztán a végén mikor már majdnem kiértünk a reptérről, utólagos bőröndellenőrzés rettenetes paraszt magyar hivatalos személyzettel.
mármint mi nem a véleménye?
VálaszTörlés(paraszok mindenhol vannak! :))
Mármint hogy így szeret utazni, éjjel érkezni, 10x fordulni, erre gondoltam. Nekem eddig a magyar dolgozókkal volt a legtöbb gondom a reptereken.
Törlés