2014. május 8., csütörtök

Végletek

Van nekünk egy varázspálcánk: Egy hurkapálcika végére rögzített pörgettyű, amit ha megfúj a szél, vagy ha ráfújok, pörögni kezd. Azért varázserejű, mert Bonhomme minden sírás-rívást azonnal felfüggeszt, amint mozgásba hozom előtte a szerkezetet. Nem is szoktam gyakran elővenni, nehogy megtörjön a varázs és elunja. Viszont ha nagyon nagy a baj, és sürgősen sírnia kell egy nagyot, csak előkapom és meglengetem előtte.

Ilyenkor még könnyes szemmel ugyan, de megbabonázva nézi, követi a szemével. És amikor így, a sírás és a nevetés határán elmosolyodik, hát ilyenkor ennivalóan édes.

Az is előfordul olykor, hogy felnevet. Hö! - mondja határozottan, ami szerintem valami olyasmit jelent, hogy most ugyan rossz a kedvem, éhes is vagyok, fáradt is vagyok, a fogam is jön, na de azért ez tényleg nem semmi, ez a színes kis  izé, amit itt lóbálsz előttem!

És néha nem áll meg egy felnevetésnél. Nem bírja tovább, felveti a kis fejét és felkacag: Höhöhö! Majd abbahagyja és várja, hogy újra megpörgessem, amire egy újabb Höhöhö!-vel reagál. A kacagása ellenállhatatlanul ragadós, én is vele nevetek, ő minden egyes alkalommal tovább gurgulázik, én egyre gyorsabban lóbálom a pörgettyűt, ő pedig csak kapálózik és nevet, nevet...

Ilyenkor megrohan egy érzés, pontosabban elönt, elborít: az élettel való teljes megelégedettség érzése. Szerintem EZ az a boldogság, amit keresünk az életben, amiről könyveket és cikkeket írnak. Mert én ilyenkor asszem teljes mértékben, hiánytalanul boldog vagyok.

És fordítva: ha a haja szála is meggörbülne, nem tudom, hogy élném túl...

8 megjegyzés:

  1. Nagyon édes lehet :) magyarul vagy franciául mondja, hogy hö? És nagyon egyetértek.

    VálaszTörlés
  2. Magyarul :) franciaul ugy mondja h "arrrheu" :)

    VálaszTörlés
  3. De szépen írtad! Az a jó benne hogy ez a szeretet megmarad.

    VálaszTörlés
  4. Jaj. Annyira ismerős ez a nevetés, meg ez az érzés, hogy mindjárt sírok is… mert nem csak a terhes nők ám! :)

    VálaszTörlés
  5. (Már vagy ötvenszer elolvastam, szerintem ki fogom nyomtatni.)

    VálaszTörlés
  6. :)) szép.
    úgy négy éve én is írtam egy ilyet - de jellemző módon nem találom - és nagyon élesen előttem van a kép még most is: Marcussal birkóztunk az ágyon, majd nevetgélve, kimerülten, cinkos egyetértésben néztük a plafont egymás mellett feküdve - emlékszem, akkor rögtön meg is fogalmazódott bennem, hogy ez maga a boldogság.

    VálaszTörlés
  7. :) Jó volt olvasni. Itt táncol a szemem előtt egy kis könnycsepp, kigördüljön-e, vagy maradjon. Imádom a gurgulázó kacagásukat. Nagyon jó ötlet a szélforgó, nekem is van egy kicsi, még nem jutott eszembe megmutatni, de majd most... :) Nálunk a bátyó van ilyen hatással. Csak elsuhan előtte, egyet mosolyog Bazsóra, és máris gurgulázik a kacagás. Az a jó, hogy egymást inspirálják, a kacagásra bátyó még jobban lükéskedik, és még nagyobb a göcögés. Ha nem pelusos lenne a Kicsi, azt mondanám, majd bepisil a nevetéstől, így nem tudom, lehet... :) Nálam egy dalocska van, ha sírás, legörbülő száj van a láthatáron, csak elénekelem, és már az elején jön a mosoly.

    VálaszTörlés
  8. Koszonom :)
    Molly, ha megtalalnad, azert linkeld be kerlek, kivancsi vagyok! De negy eve mennyi idosek voltak?
    Lurci, nekem in vannak varazsszavaim. Ilyen pl a "bimm-bamm" meg a "bömm" (mindketto egy-egy versbol) es ezekre mindig elmosolyodik. Vicces, h miert pont ezek?!

    VálaszTörlés