Párbeszéd egy vidéken és egy városban született nő között, amelyből kiderül, hogy egyik kutya, másik eb

A minap egy ártatlan, vacsoravégi kérdés terminológiai lavinát indított el. Eszembe jutott, hogy végre (és mielőtt Bonhomme-ot megtanítom magyarul) tisztázni kellene néhány alapvető mezőgazdasági szakkifejezést. Azt gondoltam, a mamámból talán elő tudom csalogatni a vidéken fölnőttek tudományát, de be kellett látnom: sokat felejtett. Próbáltam én is, fordítói minőségemben, fitogtatni agronómiai tudásomat, de kiderült, én is pályadíjat nyerhetnék tájékozatlanságból. Félinformációkkal és intuícióval nem megyük messzire. Az a bizonyos első mondat így hangzott: Anyu, megkóstolod ezt a báránysajtot?

- Nem bárány az, fiam. Juh.
- Igen? A juh nem a bárány férje?
- Nem, a bárány a kicsi… birka... ha jól emlékszem…
- Aha. És ki is őrzi őket?
- Jó kérdés… A bojtár! Vagy a juhász?
- A juhászbojtár! És miből van az ürücomb?
- Kiherélt juhból, azaz asszem kosból…
- És ki a tinó? Abból lesz az ökör?
- Nem, az ökör a kasztrált tehén. Akarom mondani bika. A tinó meg a kicsi borjú, ha minden igaz…
- És tudod, hogy mi a különbség, a liba meg a lúd között?
- Hohó, ezt tudom! Ez becsapós! Mert ez ugyanaz!
- És azt tudtad, hogy a hentes a sertéssel, a mészáros pedig a marhával foglalkozik? Izé.. vagy fordítva..
- Persze, hogy tudtam. Na és te azt tudod, ki vigyáz a disznókra?
- Hm.. a kondér?!

-          ...