Ilyen és további hasonló kérdések
Idén még nem téma, de egyszer úgyis el kell majd
gondolkodnunk azon, hogy milyen stratégiát képviseljünk Télapó- és karácsony
ügyben Bonhomme előtt. A nagy kérdés: beadjuk-e
neki a mesét vagy sem. Nem vagyunk egy véleményen Z-vel, mert ő nem szeretne
hazudni a gyereknek. Az én szüleim is ezt az álláspontot képviselték anno,
ezért (vagy más miatt?) nálunk a karácsony soha nem volt varázslatos
tündérmese. Együtt díszítettük a fát, és tudtuk, hogy a szüleink veszik az
ajándékokat.
Én viszont felnőttfejjel elirigyeltem Petra barátnőm filmbe
illő karácsonyait, akinél decemberben minden csupa csodálatos várakozás, mese.
Náluk mondjuk nem a Télapó jön, hanem az angyalkák meg a kisjézus – ezt viszont
én nyilván nem venném át. De vajon egy mezei Télapóval el lehet-e ugyanazt a hatást
érni? Vagy nem ettől függ a hangulat? Egyáltalán, ez hazugság lenne-e?
Aztán azt is el kellene döntenünk, magyar vagy francia
karácsonyt tartsunk-e. Itt már jóval 24-e előtt megveszik és feldíszítik a fát (26-án
meg már dobják is ki őket), nekem ez a szokás nem annyira tetszik. És mit
együnk szentestén? Valami olyasmit kellene kitalálni, amire később szívesen
emlékezne vissza, mint karácsonyi menüre. De francia vagy magyar konyha legyen?
Én még azt sem nagyon döntöttem el magamban, hogy hogyan
hívjon engem, mamának (ez hasonlít a
franciához) vagy anyának? Esetleg anyunak? Amíg itt volt a mamám, néha nagyinak hívtam őt Bonhomme előtt, de
nagyon idegenkedtem ettől a szótól, évtizedeket öregített a mamámon! Azért is jó dolog ez a
gyerekezés, mert hagyományokat és szokásokat kell teremtenünk neki, szelektálnunk kell, hogy mit adunk tovább és mit nem. Mi jön az egyik országból és mi a másikból, mit veszünk át az én családomból és mit Z. családjából.
Szerintem nem hazugság. A gyerekeknek szükségük van a csodára, a mesére, és amikor már pontosan tudják, hogy a szülőktől kapják az ajándékot, akkor is simán megírják a levelet a Jézuskának.:-) Vekerdynek volt egy jó kis eszmefuttatása erről, csak nem fogom neked megtalálni.
VálaszTörlésSzerintem se hazugság, nekem a Télapó hozza és kész:)
VálaszTörlésSzerintem is jobb, ha megkapja a gyerek a Télapóról és a Jézuskáról a mesét. Pont amiatt, ami miatt neked rossz volt, hogy nem volt részed benne.
VálaszTörlésAmi a menüt illeti, csináljátok vegyesen. Francia és magyar konyha. Elvégre a kisfiad is "vegyes" :)
Üdv. Reni egy zugolvasó
Szerintem hazugság, hiszen nem igaz a történet (nem bizony, Molly !:)). Viszont én is engedékeny vagyok ezzel a hazugsággal szemben, de nem is igazán tudom magamnak megmagyarázni, hogy miért. Talán mert úgyis csak egyszer kell elmondani a mesét, onnantól kezdve a mádián és az iskolán keresztül, meg a gyerekek képzelőereje segítségével táplálódik folyamatosan. De mióta megírtam ezt a posztot azon is gondolkodom, mennyire tudnék hiteles lenni egy ilyen Télapó-mesével, hiszen nem kaptam példát...
VálaszTörlésDehát akkor az összes mese is hazugság, hiszen Hófehérke nem is létezik.
VálaszTörlésDe hát én elmondom neki, hogy a Hófehérke nem igaz, csak kitaláció, mese, fikció! A Télapónál már nem ugyanaz a helyzet, ott a szülő kifejezetten azt szeretné, h a gyerek elhiggye a történetet, nem?
VálaszTörlésNááálunk az úúú van, hogy a gyerekek imádták várni a Mikulást, pláne Maja. Amikor megérkezett Mikulás... Hát leírhatatlan.
VálaszTörlésKihívta őt és az én végtelenül félénk kislányom elénekelte a dalt, amivel készült és odafigyelt a tanácsaira. A Mikulás jó sztori, működik.
Karácsonnyal kalamajka van. A párom dühös a Jézus érkezik verzióra. De ki másért ünnepelnénk pont december 24. estét. A szeretet ünnepét, mondja ő.
Ha magyarországon vagyunk, Jézuska jön, ha Franciao-ban, akkor Père Noël.
Anya vagy Mama: nem te döntöd el, hanem a kisfiad. :) Furcsa, mert én sokáig mama voltam, aztán egyszer csak anya lettem. De hogy honnan? Mert én magamat úgy hívom, ahogy ők engem. "hallod mit mond a mamád??!!?, tehát nem én ösztönöztem őket arra, hogy anyának hívjanak.
M, mint Magyarország.
TörlésJézus nálam nem játszik, mivel nem vagyok hívő. Ezért kicsit illetlennek találnám "kölcsönvenni" erre a pár napra... azt persze elmesélem majd, hogy honnan is jön a karácsony ünnepe. És ti mikor díszítitek a fát??
VálaszTörlésMama'/anya: ja, világos, De még azt sem döntöttem el, hogy hogyan hívjam saját magamat! :) tisztára fura érzés.
Franciao-ban dec. 15. körül, Mo-on dec. 24-én. Igaz, tavaly dec. 23-án éjjel feldíszítettem, így reggel, amikor felébredtek és előmásztak meglátták a fát. Nem kellett délután trükközni, sietni.
TörlésA gyerekeknek szükségük van a csodára, a mesékre, a várakozásra, arra, hogy valamit várjanak, valamire áhítozzanak. Ez nem hazugság, ettől leszünk többek.
VálaszTörlésAz együtt díszített fa már a nagyoké, a kicsiknek igenis jár a varázslat. Összehasonlíthatatlan annak a gyerkőcnek az arca, aki várakozik, izgul, esetleg már számolgatja a napokat, majd meglátja a fát - már maga is egy csoda-, aztán alatta az ajándékokat... és annak, aki mindent tud.
Az a baj, hogy ha te hazugságnak érzed, akkor hazugság lesz - ha mesének vagy csodának, akkor pedig az - szóval, csak olyat csináljatok, ami nektek szép és igaz.
VálaszTörlésHozzánk jön a Mikulás (felnőttekhez is), én hiszek benne :) És karácsonykor a Jézuska hozza a feldíszített fát és az ajándékot is, függetlenül attól, hogy amúgy világnézetileg miben hiszünk (és igen, volt a gyerekeknek néhány érdekes találgatása, pld. hogy "a Jézuska egy kis fényes bogárka" - nem kell senkinek felszisszenni, két-háromévesek voltak és nem ezt tanítottuk nekik - aztán hogy hogy derültek ki tavaly meg tavaly előtt különféle igazságok, azt talán már olvastad is nálam)
Én nagyon hiszek a csodák és a mesék lélekboldogító erejében. Mi még ma sem (tudjuk !!! - pedig elég nagyok vagyunk már, a tesóm is, én is) , hol volt otthon a fa a díszítés előtt, sosem láttuk. Apám nem árulja el most sem. Szerintem más a levegőben érezhető folytonos izzó, suttogó titokzatoskodás után egyszer csak látni egy csodálatosan csillogó fát, mint együtt díszíteni. Az sem rossz (tavaly már az volt, bár nem tervezetten) , de azt látni, hogy nem hisznek a szemüknek, hogy ott termett egy fa a szobában, és alatta minden csoda (ugyanaz az ablakba kirakott csizmákkal, amik reggelre megtelnek, a nyuszifészekkel - és persze húsvétkor ezért hajnali négykor kelek, hogy ott legyen a kertben (de ne egész éjjel mégsem)). Most, hogy nagyok lettek hirtelen, az van kiírva időnként a szobák ajtajára, hogy nem szabad bemenni, mert ott a Jézuska dolgozik - és azt hiszem, hitkérdéstől szinte függetlenül ez igaz is :)
A megszólítást nálunk mi találtuk ki, én nem bírnám, hogy anyának vagy anyunak hívjanak (bár én úgy hívom anyukámat), nekem a mami sokkal kedvesebb és egyedibb. Sosem próbálkoztak más megszólítással - bár én sosem neveztem magam maminak előttük, csak A. engem (nem mondtam, hogy nézd, a mami megcsinálja neked, csak azt, nézd, megcsinálom neked, stb.), és szerencsére A. is csak nekik mondja, hogy szóljatok a maminak, ő engem nem nevez maminak vagy anyának, meg semmi ilyesminek, mert attól kifutnék a világból.
Nos, nagy nehezen sikerült megállnom, hogy ne én legyek folyton az első kommentelő - cserébe ismét százszor annyit írok, mint a normális kommentelők - bocs :)
"A gyerekek ezt már sokszor az óvodában hallják, egyik társuk büszkélkedik vele: ˝Nincs is Mikulás, apukám megmondta.˝ A gyerek aztán hazamegy, otthon kérdezgeti a szüleit, s hogy a szülőknek erre mit kell válaszolni, arra nincs recept. Vekerdy Tamás pszichológus szerint a Mikulás létezését firtató kérdésre válaszolhatunk egy régi-régi történettel. El kell mesélni, hogy élt egyszer egy püspök, aki látta, hogy nagy bajban vannak a szegény gyerekek. Meg akarta menteni őket attól, hogy eladják rabszolgának, pénzt dobott be az ablakukon. Ezért adnak a felnőttek is minden gyereknek ilyenkor ajándékot, hogy örömet szerezzenek. Tehát ilyen értelemben van Mikulás, mert valós történetről van szó. Ugyanakkor nincs, mert Szent Miklós helyett ma már mi, felnőttek tesszük bele a csizmába, cipőbe a diót, mogyorót, csokoládét.
VálaszTörlésHabár a szülők nagyon óvatosan kezelik a leleplezés kérdését, a szakember rámutat arra: ha nem is mondjuk el, attól a gyerekek pontosan tudják, hogy nincs sem Mikulás, sem nyuszi. Mégis, sokáig nem akarják hinni, hogy ők nem léteznek. Gondoljunk csak arra, az egyik évben még azon töpreng a négyéves, hogy hogy a csudába tudja berakni a Mikulás az ajándékot a két ablak közé, ha az be van zárva, és az utca felől nem lehet kinyitni, a következő évben pedig, bár már tudja az igazat, nem akar róla tudomást venni."
Kell-e hinni a Mikulásban?
Sokan úgy vélik, addig gyerek a gyerek, amíg lelkesen pucolja és rakja ki az ablakba a cipőjét, amíg hiszi, hogy a virgácsot, a diót nem apa vagy anya csempészi a lábbelibe...
Hozzászólok!
Nyemcsok Éva - 2009.12.05. 09:32
Megosztás: Facebook Twitter Iwiw E-mail
...hanem egy nagy szakállú, piros ruhás öregember, akit annyi dalban megénekeltek. De meddig lehet hinni ebben a csodában?
Biztosan minden felnőtt emlékszik még arra, amikor gyerekként izgatottan pucolta a cipőt vagy a csizmát, és rakta ki az ablakba – remélve, hogy másnap reggelre nem virgács, hanem alma, dió, mogyoró, cukorka és csokoládé kerül a lábbelibe. És biztosan sok felnőtt fel tudja még idézni magában azt a pillanatot, amikor megmondták neki: nincs is Mikulás. Ez a pillanat egyike a gyermeki ártatlanság elveszítésének, mert a csodák és mesék világából a kisgyermek egy lépést tesz a felnőttek reális világa felé. A gyerekek ezt már sokszor az óvodában hallják, egyik társuk büszkélkedik vele: ˝Nincs is Mikulás, apukám megmondta.˝ A gyerek aztán hazamegy, otthon kérdezgeti a szüleit, s hogy a szülőknek erre mit kell válaszolni, arra nincs recept. Vekerdy Tamás pszichológus szerint a Mikulás létezését firtató kérdésre válaszolhatunk egy régi-régi történettel.
– El kell mesélni, hogy élt egyszer egy püspök, aki látta, hogy nagy bajban vannak a szegény gyerekek. Meg akarta menteni őket attól, hogy eladják rabszolgának, pénzt dobott be az ablakukon. Ezért adnak a felnőttek is minden gyereknek ilyenkor ajándékot, hogy örömet szerezzenek. Tehát ilyen értelemben van Mikulás, mert valós történetről van szó. Ugyanakkor nincs, mert Szent Miklós helyett ma már mi, felnőttek tesszük bele a csizmába, cipőbe a diót, mogyorót, csokoládét.
Habár a szülők nagyon óvatosan kezelik a leleplezés kérdését, a szakember rámutat arra: ha nem is mondjuk el, attól a gyerekek pontosan tudják, hogy nincs sem Mikulás, sem nyuszi. Mégis, sokáig nem akarják hinni, hogy ők nem léteznek. Gondoljunk csak arra, az egyik évben még azon töpreng a négyéves, hogy hogy a csudába tudja berakni a Mikulás az ajándékot a két ablak közé, ha az be van zárva, és az utca felől nem lehet kinyitni, a következő évben pedig, bár már tudja az igazat, nem akar róla tudomást venni.
Vekerdy Tamás szerint nem arról van szó, hogy megmondjuk-e vagy nem, hogy létezik-e a Mikulás. A gyerekeknek nagyon nagy a fantáziájuk, szívesen hisznek a mesékben, a csodákban, a meglepetésekben, mert ez életkoruk miatt hozzátartozik a mágikus-misztikus világképükhöz. Ebből őket nem kell kitépni, de nem kell ebbe beledöngölni sem, majd ők eldöntik, mikor jön el az a pillanat, amikor meg akarják tudni és hinni is akarják az igazságot."
"Télapó, Jézuska
VálaszTörlésTélapók lepik el az óvodákat, iskolákat, bevásárlóközpontokat – és ajándékot osztogatnak. Vajon a karácsonyit is? Vagy az a Jézuska feladata? Meghagyjuk ezt az illúziót a gyereknek, vagy bevalljuk az igazat?
A gyermek első találkozása a Télapóval nagyon megható és emlékezetes pillanat. De meddig jó, ha ebben a szép álomvilágban várja az ünnepeket, és mikor jön el a pillanat, amikor rájön, hogy ez az egész egy kis színjáték volt, hogy szebbé tegye a meghitt pillanatot? Egyáltalán be kell-e vallani vagy úgyis kiderül magától?
A gyermekpszichológusok többsége a mesevilág mellett teszi le a voksát a realitással szemben. A legtöbb gyermek, aki a képzelet kizárásával, a mesék mellőzésével nő fel, általában boldogtalan felnőtté válik. A Mikulás és a Jézuska melletti döntés javára szól, hogy ha csak egy percre is, mi, felnőttek is gyakran szeretnénk egy képzeletbeli világban élni. Miért fosztanánk meg a gyermekünket ettől? A gyermekeknek szükségük van varázslatra, csodákra - ez az érzés teszi még különlegesebbé számukra a karácsonyt a többi ünnepnél. Természetesen mesék nélkül is díszbe öltöztethetjük a szívünket, de az a hangulat sokak szerint nem olyan meghitt és örömteli."
"Télapó, Mikulás és Jézuska. Nem kell megmondani, hogy nem is léteznek, a gyermek évről-évre fejlődik, kinyílik az értelme, és szép lassan magától jön rá, hogy mi is a történet lényege: a szeretet és az ajándékozás művészete."
VálaszTörlésKicsinap, köszönöm az infókat!
VálaszTörlésMartine, emlékszem, h olvastam, de már nem tudom felidézni... belinkelnéd azt a posztodat? Vagy írd meg kb. mikor volt, visszakeresem! Igazad van, valami olyasmit kellene kitalálnunk, amivel teljes mértékig együtt tudunk élni. Hm, még jó hogy van egy évünk! (Egyébként ti akkor mit mondok nekik, hogy létezik/létezett Jézus? Nem keveredik a karácsony a vallással?)
A mami tényleg aranyos. És persze én sem szeretném, hogy Z. Anyának hívjon engem! :))
Hát, nálunk nehezen tud keveredni, mert vallásból nem vagyunk jók (mármint A. és én) - de hát azért a gyerekek jártak már templomban (többfélében) városnézés/művelődés címszóval, vannak osztálytársak, barátok, akik járnak hittanra (V. pld. nyár óta egy barátnőjétől tanulva rendszeresen imádkozik esténként), van Bibliánk (és egyéb vallások egyéb szövegei is) - szóval, mi nem tagadjuk, hogy létezhet(nek) iste(ek) - de azért a mély hit nyilván egy más dimenzió - abba ha szeretném, sem tudom bevezetni őket. Úgyhogy igyekszünk (mióta komolyan kérdeznek) úgy válaszolni, hogy miben hisznek mások és mit gondolunk mi (és nem állítjuk, hogy a miénk feltétlenül igaz, míg más dolgok nem - inkább azt, hogy nem tudjuk biztosan)
VálaszTörlésAmíg nem kérdeztek "komolyan", addig simán játszottunk és élveztük, hogy évről évre hogy tudjuk egyre nagyobb szervezéssel megoldani, hogy úgy kerüljenek az ajándékok meg a fa a szemük elé, hogy ne legyen kérdéses, hogy történt-e csoda. Pld. volt, hogy egy damilhálózattal megoldottuk, hogy úgy csengetett a Jézuska a másik szobából, hogy mi mind együtt voltunk az egyikben, vagy hogy elmentünk együtt valahová - és mire együtt hazaértünk, készen volt minden, volt, hogy olyan dolgot kaptak, ami tudomásuk szerint nem létezett - ez jó volt bizonyítéknak a csodára.... én élvezem az ilyen titokzatosságokat szervezni, csinálni - A. pedig beletörődött, hogy dilis nője van :D
Itt vannak, amik erről szólnak:
http://nagyszoba.blogspot.hu/2012/12/a-felvilagosodas-kora.html
http://nagyszoba.blogspot.hu/2012_12_02_archive.html
http://nagyszoba.blogspot.hu/2012/10/vallatoszekben.html
http://nagyszoba.blogspot.hu/2012/04/beismeres.html
elolvastm ezt a pár bejegyzést, köszi! És megint ráébredtem arra, h milyen szuper a blogod!! :))
TörlésDe ha ti nem hisztek istenben, hogyan tudtok szerepet tulajdonítani Jézusnak? Így értettem a kavarodást a fenti kommentemben.
VálaszTörlésA damilos történek nagyon cuki, és gondolom, milyen élvezet lehetett ilyen titokzatosra szervezni a karácsonyt - ez az, amit Petráéknál is tetszik.
Köszi a linkeket, megyek olvasni! :)
Hát, azt hiszem, hogy nem kéne nyilvánosan taglalnom a teljesen kiforratlan és inkoherens nézeteimet, ha nem szeretném, hogy a hívő olvasóid rám borítsák az internetet :D
VálaszTörlés(az ugye hülyén hangzana, hogy a karácsony az ajándékok vagy a halászlé ünnepe (és hát nem is akarjuk, hogy így legyen), úgyhogy én valahogy úgy vagyok vele, hogy nekem a karácsony a fény, a mindig újjászülető élet, a titokzatos varázslatok, az együttlét, a családi boldogság, béke, egyebek ünnepe (de azért legyenek persze ajándékok és halászlé is) - hát, így. Nyilván nem fog senki meghívni hitoktatónak :- de erkölcstant még taníthatok :D
Engem a gyerekem anyának hív, mégpedig azért, mert egész pici kora óta mondogattam neki, hogy anya tisztába tesz, anya elvisz sétálni, stb. Sose mondtam, hogy mama, vagy anyu. (Direkt, nem akartam, hogy így hívjon) Az apját is apaként emlegettem, így őt apának hívja. Szerintem ezen múlik.
VálaszTörlésA Mikulás-mese oké, de a Jézuskával én is bajban leszek. A fát az angyalka hozza? Igen, akkor anya miért varr 4 hete textildíszeket rá? :D :D Akkor az ajándékok is sántítanak :) (és miért veszi mindenki halomra a játékokat a teszkóban?)
Szia Tamko,
VálaszTörlésA Jezuska - nem vallasossag temahoz:
Az en Apukam ateista volt egesz eleteben. Plusz ugye a 80-as evek elejen voltam gyerek, nem volt "divat" a vallasossag. Ennek ellenere nekunk a Jezuska hozta a fat es az ajandekot. Soha nem mondtak el hogy ki az a Jezuska, azt sem hogy ember vagy egyaltalan micsoda. Es minket ez nem zavart, orultunk a csodanak.
7 eves voltam mikor kiderult hogy nincs is Jezuska es persze joval utana hogy egyaltalan Jezus ki volt es mi a vallas stb.
Ez olyasmi szerintem mint mikor majd Bonhomme megkerdezi 3-4 evesen hogy mitol lesz a gyerek, nem fogod elmondani neki az egesz biologiai folyamatot csak az o szintjen par infot ami boven eleg lesz.
Szoval szerintem akar Telapo, akar Jezuska vagy eppen Angyalka nem kell "belekeverni" a vallast es megis lehet csodalatos meglepeteseket krealni.
Nekem morális problémát okozna asszem, hogy míg egy részről nem hiszek istenben, Jézusban, a Bibliában stb. (tempolomban persze már én is voltam nézelődni :)), segítségül hívom, ajándékhozó funkcióra kényszerítem és így mintegy kihasználom Jézust ehhez a titkolózáshoz. Mert ha az ünnepek alatt létezik, akkor a hétköznapokban is kellene, hogy legyen. Én nem tudom Jézust értelmezni a vallás nélkül, ezért "keverem ide" a vallást.
VálaszTörlésErdélyi vagyok, nálunk karácsonykor az angyalok hozzák a fát és az ajándékokat. Nekem ez tetszik a legjobban, mivel ez mint az ateista, mint a vallásos családban helyt áll. Gyerekkoromban olyan gyönyörű angyalokat képzeltem el, amint berepülnek az angyalok a fával az ablakon:) Nem éreztem csalódásnak, amikor megtudtam, hogy ez a csoda nem az angyalok műve, és a lányom a tavaly tudta meg, hogy a fát én díszítem, de ő is hálás volt a csodáért, amit addig kapott. Éljétek át a karácsony csodáit, ettől még szebb, tartalmasabb lesz az élet, az ünnep!
VálaszTörlésEgy hűséges olvasód a zord Hargita lábaitól, de ahol melegszívű emberek élnek:) Csilla
Igen, ha most lennénk 12 évvel ezelőtt, én is az angyalokra voksolnék :) A Jézuskázás a hívő keresztény családoknál többnyire vállalhatatlan vörös posztó, mert nem egyeztethető össze Jézussal, a megváltóval - de hát nálunk már csak így marad.
VálaszTörlésSosem fogom a kétévesem arcát elfelejteni, ahogy várta a télapót idén. Rohant oda a kis csizmáihoz, mikor meglátta, hogy tele van ajándékkal ;) (Az most más kérdés, hogy azóta, ha eszébe jut, újra bepróbálkozik, kiteszi az ablakba a csizmát, hátha megint kap valamit ;) )
VálaszTörlésMár nagyon várja a Jézuskát is (nem vagyok vallásos, de így nőttem fel, hogy a Jézuska hozza ;) Már, ahogy készülődünk a karácsonyra, mézeskalácsot sütünk együtt, ott van a pofiján az a "csodavárás".
A legfontosabb szerintem, hogy nem szabad hazudni neki, mármint, ha már nagyobb lesz, és megkérdezi, hogy van-e télapó, nem szabad foggal-körömmel ragaszkodni hozzá, hanem igazat kell mondani.
Engem anyának hív, mármint úgy, hogy : Annnnnnnnnnnnnna.. ;) De én tudatosan mondogattam Neki, hozzám ez áll a legközelebb ;)
Zsanka
A kommenteket olvasva még jobban megjött a kedvem, hogy elhitessem vele a Télapót ,meg a Mikulást (meg a nyuszit).. most már csak Z-t kellene meggyőzni. Zsanka, az biztos, hogy nem fogok 18 éves koráig bepróbálkozni a Télapóval! :))
VálaszTörlésMartine, igazad lehet h, ez a Jézuska valszeg a vallásos családoknál nem játszik!
Na pont ezt mondom amit Martine is, hogy akik tenyleg hisznek Istenben es Jezust megvaltokent tisztelik azoknal a "Jezuska" tutira nem "alacsonyodik le" egy ajandekoszto lennye.
VálaszTörlésDe szerintem abszolut mindegy hogy micsoda kicsoda teszi ezt a csodat mert az a lenyeg. Azt akartam inkabb erzekeltetni hogy az en tapasztalatom szerint a gyerekek annyira nem is erdeklodnek utana hogy de akkor most ki is a Jezuska/Angyalka/Telapo. De nehogy azt gondold hogy agitalni akarok a Jezuska mellett, csak azt tamogatom hogy a gyerekek higyjenek a csodakban amig lehet...
Ja es Csilla megjegyzesehez, en si Erdelybol szarmazom, es az unokatesoimnak az Angyalka hozta, nekunk a Jezuska es ez sem zavart minket.
Na bocs hogy itt okoskodok, igazabol az a bajom hogy en is szeretnek kisbabat akinek lehet Karacsonyi csodat tervezgetni.. :-((
Drukkolok, h 2014-ben megvalósuljon ez az álmod! :)
TörlésA 8,5 éves lányom rövid véleménye a dologról, ő nagyon hiteles! :-) Akárhogy is lesz nálatok, legyen nagyon boldog az ünnep,
VálaszTörléshttp://napomescsillagom.blogspot.hu/2013/12/lili-mondta-avagy-gyerekek-csodalatos.html?m=1
Ezt találtam neked :)
VálaszTörléshttp://imgur.com/nCyH7Lt
Hehe, ez érdekes! És az jut eszembe róla, hogy most megkérdeztem aw egyik hívő barátnőmet (LB), és ő azt mesélte, hogy náluk a Jézuska hozta az ajándékokat és ezt szeretné átadni a fiának is. De mivel Fro-ban élnek, egyszerűen nem működik a dolog, annyira körül van véve a gyerek a Télapós mesével (iskola, nagyszülők). Tojik a Jézuskára, nem hiszi el! Szóval ezek szerint a környezet hatása sem elhanyagolható.
TörlésJézusom, mi ez az új divathullámszerű baromság, hogy meg kell mondani a gyereknek, hogy én veszem az ajándékot, bazmeg.
VálaszTörlésA múltkor is ezt olvastam az egyik ilyen női magazinban és azt hittem, rosszul látok.
Én értem, hogy nagyon magas az IQ-ja mindenkinek, aki ekkora racionális gyereket akar nevelni, de hogy sok lélek nem szorult belé, az is biztos.
Nem kell ahhoz vallásosnak lenni, hogy higgyen valaki a Jézuskában, ez egy nagy mese, egy varázslatos világ, az izgalom, a levél a Jézuskának, a csengettyű, a karácsonyfa, a gyerekek őrülten visítanak, hogy jött a Jézuska és mit hozott, most ettől komolyan meg kell fosztani azt a szerencsétlent, mert anya elvégzett négy egyetemet, hat nyelven beszél, tudományos fokozata van és mérnök-informatikus, ráadásul megrögzött ateista?
Én utáltam volna, ha nem hihetek valami varázslatosban gyerekkoromban és szerintem tök önzőség azzal foglalkozni, hogy én nem hiszek, akkor ő se higgyen és igenis tudja csak meg már háromévesen, hogy én vettem az ajándékot. A világ keménységei úgyis próbára teszik majd, nem basszuk már el a gyerekek gyerekkorát...
Bocs, tudom, megint túl vehemens vagyok, de hát komolyan már...
(A kommenteket nem olvastam.)
Szokott néha olyan eszedbe jutni hogy nincs igazad? Vagy olyan hogy akinek más a véleménye attól még nem biztos hogy hülye is?
TörlésSzokott.
TörlésMindenesetre szeretném előre is őszinte részvétem kifejezni minden gyerek számára, akinek a szülei mindenféle (20 év felettiek számára természetesen teljesen logikus) magyarázattal alátámasztva elveszik a gyerekkorukat.
Csak hogy tiszta legyen a kép: Egyetértek veled hogy a karácsonyi mese, körítés, mindegy hogy hívjuk, nagy élmény a gyerekeknek. Nálunk is volt télapó, jézuska, minden, de mit csináljak azzal a gyerekkel, konkrétan az enyémmel, aki már 2 éves korában nem hitte el ezeket? Büntessem meg, csak hogy el ne vegyem a gyerekkorát? Szerencsére a gyerekkor minősége és a karácsony közötti kapcsolat olyan minimálisan függ össze hogy szinte elhanyagolható. Sőt, vannak igen boldog gyerekek a világ azon részén is, ahol még karácsony sincs. A mai posztom éppen erről: http://panaszkodjunk.blog.hu/2013/12/23/jezuska_telapo_es_a_tobbiek
TörlésBoldog karácsonyt Neked, Tamkónak és minden olvasójának!
Köszi, neked is, láttam, h otthon vagytok!
TörlésÉs most ezt elmondtam a Fiúnak, aki egy olyan szöveget improvizált, hogy hasizomgörcsöm lett a röhögéstől, majd hozzátette, hogy vegyem tudomásul, hogy a cicifixet tőle kaptam és nem a Jézuskától, mert a Jézuska maximum plédet hozna nekem vagy csadort.
VálaszTörlés"És az, amikor anya munka előtt gyorsan belerak a cipődbe egy kakós étbevonómasszából tömeggyártott csokialakzatot, akkor azt hívjuk úgy, hogy mikulásünnepség és az a Mikulás, aki az oviban jönni fog, az valójában a karbantartó és azért van pálinkaszaga a Mikulásnak, mert a karbantartó beküldött egy felest reggel, amikor megrakta szénnel a kazánt."
A Télapó, Mikulás, Jézuska, Angyalka, Fogtündér egyebek nem hazugság. Mese, egy csöppnyi fantázia. Hemingway vagy Tolsztoj talán hazudik?
VálaszTörlésA meséket régen felnőttek találták ki felnőtteknek. Azért, hogy szórakozással, vidámsággal töltsék meg a rideg mindennapokat és elűzzék a félelmet. Az ünnepekkel meg hálát adunk annak, ami jó és tartalommal töltjük meg a napjainkat. Mert várakozni jó, ünneplőbe öltöztetni a szívünket jó, de a legjobb összetartozni, mert egyedül kutyanehéz.
Egyénenként és gyerekenként is más-más mennyiségű csodára van szükségünk. A józan ész ami szükséges, de a túlzott realizmus káros. Szerintem.
Boldog Karácsonyt!